Majd szétszedték a debreceniek az Arany János utcai lakásszínházat
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2018.05.15. 09:12 | Frissítve: 2018.05.17. 10:07
Debrecen – Mácsai Pál miatt, aki Örkény-estjét hozta el a Páholyba. Hatalmas sikert aratott az Azt meséld el, Pista! című előadással.
Mácsai Pál igazi entellektüel. Az a fajta színész, aki nem csupán a hangjával, a megjelenésével képes elbűvölni a közönséget (különös tekintettel a hölgyekre), hanem azzal is, amit előad. Nem celeb, attól messze van, sztárnak viszont bátran nevezhetjük. A szó legjobb értelmében. Olyan sztárnak, aki nagy sikerű Arany János esttel áll elő az Örkény Színházban, vagy Örkényt hoz Debrecenbe – Azt meséld, el, Pista! –, amiért a nézők majd' szétszedték az Arany János utcai lakásszínházat, hogy szert tehessenek (egy vagy több) jegyre. Ami nagy dolog a Coca-Cola, a Mercedes, az arany és az internet világában, ahogy egy kedves barátom szokta mondogatni, amikor azt érzi, hogy az értékeknek néha mintha helyük sem lenne ebben a világban.
Ahogy a Páholy háziasszonya, Végh Veronika szokásos esti színpadi bevezetőjében elmondta, májusban már nem igazán szoktak előadásokat szervezni ide, mert ilyenkor már nagyon nagy a meleg, beszorul a levegő, ám úgy döntöttek, két programmal mégis megörvendeztetik a közönséget. Az egyik az Azt meséld el, Pista! volt Mácsaival hétfőn, a másik Scherer Péter Testvérestje lesz szombaton.
Örkény István népszerűsége bő félévszázada töretlen. Olyan író, akit szeretnek és olvasnak. Van humora, groteszk világlátása, erős mondatai ma is élnek és velünk élnek. Akár drámáiról (Tóték, Macskajáték), akár rövidebb-hosszabb novelláiról (akár a szinte műfajteremtő Egypercesekről) beszélünk, ezek újra újra elő tudnak kerülni és fontos üzeneteket közvetítenek arról a világról, ahol élünk. S persze rólunk.
Nem véletlen, hogy jó húsz év alatt ez az Örkény-est közel 600 előadást élt meg. Mácsai Pál annak idején Bereményi Gézával rakta össze, aki nemcsak zseniális dalszövegíró volt, de remek dramaturg is. A nagyjából 500 oldalas alapanyagból lett egy 50 oldalas szöveg, amit Mácsai két hónap alatt tanult meg. Ahogy az est utáni beszélgetésben felidézte, különös vállalkozás volt ez számára is. Akkoriban éppen kereste a helyét, mert ahova ment volna, oda nem hívták, ahova hívták volna, oda nem akart menni. Az önálló est gondolata viszont vonzotta.
Örkény végtelen bölcsességgel, nem kevés szarkazmussal és egyszerre hihetetlenül szórakoztatóan, ugyanakkor mélyen tudott mesélni. A színpadon Mácsai Pál nem eljátszotta, nem előadta az írót: Örkénnyé változott. Két órán keresztül ő maga volt Örkény István, aki 1912-ben született Budapesten, jómódú polgári családba. Hiába viselt tiszti egyenruhát, zsidó származása miatt munkaszolgálatosként került a frontra: 704-en voltak, akiket este bevagoníroztak, s útnak indítottak a pokolba, ahonnan évek múlva, s talán másodmagával tért vissza. Kritikai hangja miatt nem nagyon kedvelte a rendszer, és ez kölcsönös volt. Azt a hazug világot ő maga sem szerette. Az 1956-os forradalom idején megjelent írásai miatt hosszú némaságra ítélték.
Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon – ez az örökbecsű, a politika által időről időre előszeretettel emlegetett mondat is tőle származik.
Jobb híján segédmunkásként tudott elhelyezkedni: eredeti szakmája vegyészmérnök volt, egy gyárba vették fel kémcsövet mosogatni. Aztán egyszer csak véget ért a szilencium: 1963-tól végre elkezdek megjelenni az írásai és hirtelen keresett, sikeres író lett. Nem sokáig élvezhette ezt: 1979-ben, 67 évesen hunyt el.
Mácsai Pál jóvoltából újraélhettük Örkény történetét, belemerülhettünk abba a csakis rá jellemző világba, s felidézhettük a mi nem mindig túl egyszerű, nem mindig szép és dicsőséges történelmünk néhány epizódját is. Az előadás végén zúgó vastapsot követően Mácsai beavatta a debreceni közönséget az előadás születésének titkaiba, mesélt Örkényről, a színházról, az irodalomról és Bereményi Gézáról is, aki szeretett volna jelen lenni a közönség soraiban ezen az estén, de úgy alakult, hogy nem tudott eljönni, a felesége és fia viszont igen.
Ott volt velünk, az Arany János utcai lakásszínházban a magyar irodalom egy szép szelete. Mondhatjuk, ez volt a desszert egy jól sikerült menüsor végén. Az a fajta, amire azt mondjuk: szívesen kóstolnánk újra.
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
Három férfi rózsaszín cerkával szaladgált a debreceni Páholyban | 2018.01.27 |
Az oroszok már a Páholyban vannak | 2017.06.01 |
Szinetár Dóra is ott volt a nagy debreceni színházi ünnepen a Páholyban | 2017.05.01 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)