Lesznek még kígyózó sorok Debrecenben a könyvtár előtt
Szerző: Petró Enikő | petro.eniko@dehir.hu Közzétéve: 2021.01.03. 09:00 | Frissítve: 2021.01.04. 15:20
Debrecen – Bár versenytárs a Netflix és a Youtube is, változott az olvasási kultúra, az emberek visszatértek a könyvekhez. Interjú Kovács Béla Lóránttal.
Fellendülés jellemezte a Méliusz Juhász Péter Könyvtár forgalmát 2020 elején, majd közbeszólt a járvány. A nehézségek ellenére az intézmény tovább folytatja a munkát. Erről is beszélt a Dehirnek Kovács Béla Lóránt, a könyvtár igazgatója. Az intézményvezető úgy látja, hogy bár ma már a digitális világ dominál, reneszánszát éli az olvasás, az emberek érdeklődnek a könyvek iránt, főleg a népszerű gyermekkönyvek és a tudományos területeken érzékelhető a fellendülés.

Dehir.hu: Új helyzet állt elő az élet sok területén, s ez a könyvtárat sem kímélte. Ennek ellenére hogy látja, át tudja jól vészelni ezt a nehéz időszakot az intézmény?
Kovács Béla Lóránt: A Méliusz tekintetében két nagy feladat elé állított bennünket ez az év: az egyik az olvasókkal való kapcsolattartás, a másik pedig az, hogy maga az intézmény hogyan lesz túl ezen. Az előbbi szempontjából hullámvasúton ültünk. Az év elején, amikor a vírus még nem volt jelen, nagyon komoly fellendülés volt a könyvtár életében. Az olvasáskultúra Magyarországon új lendületet kapott, s nekünk ez nagyon kedvező volt. Majd ebben a helyzetben jelent meg a vírus, hónapokig nem volt szolgáltatás, aztán az újraindulásnál ismét nagy sebességgel vetettük bele magunkat, s elértük az év elején tapasztalt forgalom 90 százalékát. Visszatért a bizalom, és azzal együtt az olvasók is. Ezután ismét kénytelenek voltunk bezárni.
Jelenleg lehet kölcsönözni könyveket, de a forgalmunk negyedét sem érjük el, és nem mindennapi nehézségekkel kell megküzdenünk.
Azonban a könyvtár az alapszolgáltatását el tudja látni. Nyugodtan kijelenthetem, hogy intézményként átvészeltük az időszakot, minden dolgozónk ellátja a munkáját. Voltak megbetegedések, de ez csak néhány kollégát érintett. Több olyan feladatot is el tudtunk végezni, ami eddig háttérbe szorult, például digitalizációs munkát.
Dehir.hu: A vírustól eltekintve, mit gondol, mi a könyvtár küldetése a 21. század harmadik évtizedében?
Kovács Béla Lóránt: Főleg a tartalomszolgáltató platformokkal kerültünk versenybe. A könyvtári szolgáltatásoknak a Netflix-szel, Youtube-bal, HBO GO-val kell vetélkedniük. A tartalomszolgáltatás a könyvtár esetében könyveket jelent, ez lehet irodalmi mű vagy szakkönyv. Olyan területeken kényszerültünk versenyfutásra, például a fogyasztói szokások mérésben, a tartalomajánlásban, mindazon dolgokban, amelyeket a digitális térben megszokhattak az emberek.
Nekünk is egyre inkább digitális tartalmakat kell szolgáltatni, illetve offline-ban is meg kell értenünk, hogy az olvasók megszokták, nekik már személyre szabottan ajánlanak tartalmakat. Hasonló elvárásokkal vannak a könyvtár irányába is.
Az egyik feladatunk az, hogy felvegyük a versenyt ebben a térben, ami nagy kihívás a hagyományos könyvtári szolgáltatások területén. Másrészt meg kell maradnunk olyan hagyományos intézménynek is, ami egy digitalizált világban a közvetlen emberi kapcsolatok ápolására és az olvasásra is lehetőséget teremt.
Dehir.hu: Meglátása szerint milyen az emberek viszonya az olvasással, könyvekkel?
Kovács Béla Lóránt: Pozitív értelemben változott az olvasási kultúra. Azt érzékeljük, hogy az emberek visszatérnek az olvasáshoz, aminek kettős oka van. Az egyik az, hogy elég nehéz úgy boldogulni az életben, ha az ember nem olvas. Sokan képzik tovább magukat, nem megkerülhető ilyen szempontból az olvasás. A másik ok, hogy a könyvpiacon is változás történt: jól felépített marketing kampányok vannak manapság, amelyek sokakat megszólítanak. A könyv mint piaci termék is kezd felértékelődni, az embereket érdeklő, divatos művek sokasága jelenik meg.

Dehir.hu: Újra trendi ezek szerint az olvasás?
Kovács Béla Lóránt: Trendi, abban az esetben, ha van egy trend, ami meghatározza. Nem olvasni ciki, ha valaki egy szakmában szeretne elhelyezkedni, akkor nem úszhatja meg, hogy ne képezze magát, ehhez pedig könyv kell. Másrészt az olvasás olyan, mint a telefonálás. Nem a telefon miatt indítunk hívást, hanem azért, mert vannak közös ügyeink a hívott féllel, van miről beszélnünk. Azt is meg kell figyelnünk, hogy létrejöttek olyan folyamatok, melyek miatt az emberek beáramlanak a könyvesboltokba, könyvtárakba. Ennek oka többek között a gyermekkönyvek piacával történtekkel van összefüggésben: nagyszerű szerzők, illusztrátorok jelentek meg hazánkban és a nemzetközi szférában is.
Ezen kívül a magyarok sokféle nyelven kezdtek el olvasni, s nem csak szépirodalmat: izgalmas folyamat zajlott le a tudományt népszerűsítő művek berkeiben is.
Olyan tudósokat tudunk felsorolni, akiknek a könyveit szívesen forgatják laikusok is, mint például: Barabási Albert László és Stephen Hawking. Az ő műveiket előszeretettel veszik vagy kölcsönözik az emberek.
Dehir.hu: Mi lehet ennek a robbanásszerű érdeklődésnek az oka?
Kovács Béla Lóránt: Több tényező is hatott az olvasás reneszánszára. A könyvipar a könyvet – mint tartalomszolgáltató platformot – új trendekkel próbálta értékesíteni, és hazánkban is voltak olyan kiadók, akik rájöttek, hogyan lehet különböző piaci résekbe behatolva nagy profitra szert tenni. Ilyen volt a Pagony, ami kiadóként indult, de ma már könyvesbolt is. Meghatározták a profiljukat: gyermekkönyveket árusítanak, sztárszerzőkkel kötnek szerződést, s megfigyelhető milyen elképesztő sikereket értek el. Külföldön is hasonló tendenciák figyelhetőek meg: elég csak az Amazonra gondolni, forradalmasította a könyvkereskedelmet és minden idők egyik legsikeresebb vállalkozása lett. Az emberek az interneten is nagyon sokat olvasnak, cikkeket, bejegyzéseket, s ez vonzza be őket az olvasás világába. Találnak a témában releváns könyveket, amelyek érdekelhetik őket, s rájönnek, hogy erről többet is megtudhatnának akár otthon is.
Dehir.hu: A jövőbe tekintve: ha lesz rá lehetőség, miért lesz érdemes továbbra is személyesen ellátogatni a Méliusz Könyvtárba?
Kovács Béla Lóránt: Mert nyitva lesz. Abban bízunk, ha újra kinyit, akkor jönnek majd az emberek. Az alapszolgáltatásaink miatt mindenféleképpen érdemes lesz újra betérni a könyvtárba. Elég nagy ez az intézmény, kiterjedt hálózattal rendelkezik, jó szolgáltatásokat ajánl. Ha valaki boldogulni akar a szakmájában vagy szeret olvasni, akkor nagyon nincs más lehetősége, hacsak nem akarja minden pénzét a szenvedélyére költeni. A könyvvásárlás és a kölcsönzés erősítik is egymást: sokszor kikölcsönöznek egy könyvet az olvasók, s ha tetszik nekik, akkor meg is vásárolják. Visszatérve az alapszolgáltatásainkhoz: folyamatosan vesszük az új könyveket, de nálunk régi könyvekhez is hozzáférhetnek, amik esetleg már nem megvásárolhatóak.
Ha speciális szakkönyvre van szükség, akkor rajtunk keresztül az ország bármely pontjából kikölcsönözhetik, s néhány nap alatt eljuttatjuk.
Ilyen lehetőségek egy-két évtizede nem voltak egy könyvtárban. De az intézmény közösségi térként is működik. Ez a funkció felértékelődik egy olyan világban, ahol a közösségek egyre inkább online térben alakulnak.

Dehir.hu: Tavaly óriási sor kígyózott a könyvtár előtt, amikor Leiner Laura dedikált. Láthatunk még ekkora tömeget az épület előtt?
Kovács Béla Lóránt: Ezt lehet pozitív és negatív értelemben is vizsgálni. Ha az utóbbit nézzük: akkor kígyóznak majd hosszú sorok a könyvtár előtt, ha újra kinyitunk és csak megadott számú ember jöhet be az épületbe. A másik oldalt nézve szerencsés helyzetben vagyunk, mert sok olyan szerző járt már nálunk, akik nagy tömegeket tudtak megszólítani. Például amikor Esterházy Péter volt itt, akkor körülbelül ötszáz ember gyűlt össze a könyvtárban. Leiner Laura nemcsak jó szerző, akiért rajonganak, hanem kiválóan szervezett marketing is épül köré, s arra számítok, hogy a gyermekirodalom berkein belül lesz még ilyen szerző, aki ennyi olvasót tud majd megmozgatni. A felnőttirodalomban működő szerzők könyvei sem abban a nagyságrendben kelnek el, mint korábban. Barabási Albert László százakat, ha nem ezreket vonzana Debrecenben a könyvtárba, ha eljönne dedikálni. Ennek a változásnak nem a szépirodalom a motorja. A jövőben, ha a tudományos vagy a gyermekirodalom sztárszerzői bukkannak majd fel a könyvtárban, mindenki tudni fogja, mert a tolongó tömegektől nem tud majd járni a villamos.