Kemet és Deseret: a mágikus és a valós világ keveredik majd a Déri Múzeumban
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.12.10. 10:00 | Frissítve: 2019.12.10. 10:18
Debrecen - Az ókori egyiptomi ember természetszemléletéről tudhatunk meg többet Hajdú Zsigmond tárlatvezetésén.
Az ókori egyiptomi ember természetszemlélete – ehhez a témához kapcsolódva tart vetített képes előadást, majd tárlatvezetést Hajdú Zsigmond régész, a Déri Múzeum főmuzeológusa az intézmény állandó Egyiptom-kiállításában.
A program december 11-én, szerdán 16.30-tól kezdődik.
Bővebb információt itt találhatnak.
Déri Frigyes hagyatékának egyik legkülönlegesebb gyűjteménycsoportját alkotják az óegyiptomi műtárgyak. Végigtekintve a felbecsülhetetlen értékű emlékeken látható, hogy Déri Frigyes igyekezett minél több és változatosabb tárgyat összegyűjteni, melyek az egykori, Nílus menti birodalomban készültek. Arról nem szólnak a források, hogy múzeumunk alapítója személyesen járt-e Egyiptomban (valószínűleg nem), azonban a Vásárlási naplójából és a feljegyzéseiből egyértelműen kiderül: nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy óegyiptomi-gyűjteménye – ami közel 400 szakrális és hétköznapi eszközt tartalmaz – szakmailag hiteles legyen.
Az óegyiptomi-gyűjtemény történetileg és muzeológiailag legjelentősebb műtárgyai kétséget kizáróan a múmiák és a hozzájuk tartozó szarkofágok.
Magyarországon ugyanis ritka kincsnek számítanak az ilyen jó állapotban fennmaradt egyiptomi koporsók és emberi maradványok. Annak ellenére ugyanis, hogy „a 19. században Magyarországon is fellendült az ókori egyiptomi emlékek gyűjtése, és megjelentek az első múmiák az országban”, a Déri Múzeum mellett mindössze a Szépművészeti Múzeumban és a Pápai Református Gyűjteményekben tekinthetőek meg egyiptomi múmiák. A két múmiát és a szarkofágokat, melyeket Ferenc Ferdinánd főherceg világ körüli hajóútjáról hozott magával Bécsbe 1893-ban, először a Belvedere-ben állították ki. Később a Dorotheum aukciós házba kerültek, ahol 1917-ben Déri Frigyes megvásárolta őket.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)