Valóban „kékfény” lett a kereskedelmi tévék híradóiból?
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2011.08.26. 07:29 | Frissítve: 2011.08.26. 07:29
Debrecen, Budapest – Az új médiatörvény szerint a nagyobb tévéadók a híreik ötödében szólhatnak bűnügyekről. A Médiahatóság statisztikája szerint ehhez tartják is magukat a csatornák, ebből azonban a néző nem sokat érzékel.
„Ma már 28 percet kell várni a Tényekben az első olyan hírre, amit minden szereplő sérülés nélkül túlélt” – fogalmazta meg egy blogger a minap azt, ami egyre több társaságban beszédtéma. Az RTL Klub és a TV2 híradóiban valóban keresni kell az olyan híreket, amelyek olyan történésről, eseményről, változásról szólnak, melyek több millió ember életére hatással lehetnek. Nehéz arra magyarázatot találni, hogy egy országos adó híradója azzal kezdődik: kizuhant a második emeletről egy kislány Orosházán, aki végül túlélte a balesetet. Illetve nem nehéz: ezt nézik az emberek. Vagy azért, mert erre kíváncsiak, vagy azért, mert már hozzászoktak – a tyúk vagy a tojás esete.
Míg az okokon lehet vitatkozni, a nézettség már nem kérdés, az RTL Klub próbált szakítani a bulvárral (vagy legalábbis lejjebb tornászni a bulvárhírek számát) a híradójában, ám mivel nagyon sokan pártoltak át a Tényekhez, úgy tűnik, ők is visszakoznak. Azt a politikusok is felismerték, hogy az egymással versengő piaci szereplők nem képesek önmérsékletre, így külső kényszerhez folyamodtak.
A törvény erejével
A január elsején hatályba lépő médiatörvény korlátozza a bűnügyi hírek maximális együttes hosszúságát a híradókban. Az úgynevezett jelentős befolyásoló erővel rendelkező audiovizuális médiaszolgáltatók (ilyen az RTL Klub és a TV2 is) híradóiban „a más médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának húsz százalékánál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű.” A más médiaszolgáltatótól átvett tartalomról is beszélhetnénk, hiszen a híradók anyagainak jelentős része napilapok vagy hírportálok címoldaláról „esik le”, ráadásul a forrást szinte soha nem tüntetik fel, most azonban maradjunk az eredeti témánknál! Két találomra kiválasztott híradót elemeztünk, hogy lássuk, van-e alapja annak a feltételezésnek, hogy a kereskedelmi tévék a bűnügyi hírekkel jócskán túllépik a törvény által megengedett 20 százalékot.
Tények: ámokfutó, drogfutár, félholtra vert gyerek
A TV2 híradója, a Tények augusztus 23-án reggel rövid képes hírrel kezdett, ami egy pékségben keletkezett tűzről számolt be, majd kép nélkül megtudhattuk, hogy elgázolta saját gyerekét egy férfi. Ezt követte egy bő kétperces riport arról, hogy autóval hajtottak be tolvajok egy bevásárlóközpontba. A témáról a műsorvezető még két percig beszélgetett telefonon Tarjáni Péter biztonsági szakértővel. Ezután jött az első nem bulvártéma: egy anyag a tanévkezdésről, majd egy az átalakuló nyevvizsgáztatási rendszerről, amit a rezidensek helyzetét taglaló riport követett. Ekkor azonban már túl sok volt a közszolgálatiságból, s visszaeveztünk a bulvárhoz. Megtudtuk, hogy sokan segítenek egy kisfiúnak, akit félholtra vertek a szülei.
Nem mondható a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgáló hírnek az sem, hogy sokan egy meghibásodott légvédelmi szirénára ébredtek Budapesten. Makón a fürdő teteje gyulladt ki, erről is láthattunk egy kétperces anyagot, ezt követte egy rövidhír Hajsza Kadhafi után címmel. Ha már hajsza: terjedelmes anyag jött arról, hogy előzetesbe került egy ámokfutó autós. A rendőrök elfogtak egy drogfutárt, s eljárás indult egy a barátjának biofüvet adó lányt ellen is. A végére jött anyag a kánikuláról, ami érzékenyen érinti a pandákat is. Velük zárult a híradó, ahogy falták a jégkrémet. A híradóban így öt demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgáló hír szerepelt, bulvárhírből viszont volt 11, ebből kifejezetten bűnügyi hír négy. Terjedelem tekintetében nemhogy a 20, de még a 40 százalékot is átlépte a bűnügyi hírek aránya, a bulvárhíreké pedig 65 százalék körül volt.
RTL Híradó: balhé a buszon, „Jézus” és itt is az ámokfutó
Az RTL oldalán az egerünk a Híradó augusztus 22-ei reggeli kiadásba akadt bele. Ez csupán három perces villámhíradó, de legalább nem szaporodnak nagyon a betűk. Kezdésnek jön egy balhé egy BKV-buszon, biztonsági őrök támadtak egy férfira (vagy pont fordítva). Az RTL szerkesztője szerint hétfőn a második legfontosabb hír az országban az volt, hogy egy magát Jézusnak képzelő férfi megzavarta az ünnepi szentmisét szombat(!) délután. Majd jött a már említett kisgyermek, aki kiesett az ablakból Orosházán, és persze itt is megjelent az ámokfutó, aki a TV2-n még másnap reggel is téma volt.
Megtudhattuk, hogy világrekordot állított fel egy magyar nő motoros siklóernyővel, végül pedig líbiai történésekről láthattunk képeket. A hat hírből öt volt bulvár, s ha „Jézust” inkább elmebetegnek, mint rendbontónak tekintjük, a hírek fele akkor is bűnügyi hír, arányuk elérte az 50 százalékot, a bulvárhírek pedig a műsoridő 80 százalékát vitték el.
Mit mutat a statisztika?
A mi minifelmérésünk természetesen nem mérvadó, s nem is terhelő a csatornákra nézve, hiszen a törvényben is az szerepel, hogy éves átlagban kell a 20 százalék alatt maradni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa honlapján június óta havonta ad tájékoztatást arról, mekkora volt a bűnügyi hírek aránya a nagyobb televíziós csatornák és rádiók hírműsoraiban. Az adatok szerint az év első felében egyedül a TV2 Tények című műsora lépte át a megengedett 20 százalékos arányt, de ők is csak pár százalékkal (23,2%). A Tényeket az RTL Klub Híradója követi 12,7 százalékkal, 10 százalék fölé rajtuk kívül csak a Class FM ment (11%).
Jó-e a szabályozás?
A 20 százalékos kvóta két jobbikos képviselő, Novák Előd és Pörzse Sándor javaslatára került be a törvénybe. Ők akkor azt írták az előterjesztésükben, hogy bűnügyi tematikájú hírek túlsúlya „a társadalomra kifejezetten depresszív, félelemkeltő és negatív hatással bír.” Valószínűleg a két honatya és az a másik 296 parlamenti képviselő, aki megszavazta az indítványt, nem ilyen híradókról álmodott, mint az általunk bemutatott két hírműsor.
Ebben pedig nagy szerepe van annak, hogy a törvény csak és kizárólag a bűnügyi hírekről rendelkezik, és azoknak is csak az arányáról. A balesetekről, tűzesetekről szóló hírek – amelyek ugyancsak nem épp a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgálják – korlátlan mennyiségben szerepelhetnek továbbra is a híradókban. S persze az sem mindegy, hogy hol helyezik el a bűnügyi és más bulvárhíreket a híradószerkesztők. Ha – ahogy a blogger írja – tényleg csak a 28-ik percben jön az első „erős” hír, valóban nem tűnik túl informatívnak egy híradó. Az egy éves vizsgálati időszak pedig arra ad lehetőséget a csatornáknak, hogy a kevésbé nézett műsorsávokban lévő hírműsoraikkal – melyekbe kevesebb bűnügyi hírt szerepeltetnek – kiegyensúlyozzák az arányokat.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)