Kedv, remények, trillák: díjazták a Körömvirágot és Kerekes Leventét is
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.04.24. 08:16 | Frissítve: 2017.04.24. 08:20
Debrecen – A pályázat legtöbbet hangoztatott üzenete a versek népszerűsítése. A legjobb énekes és a legjobban szóló együttes szerint is nagyon fontos ez.
Nemrég véget ért a nagy sikerű Kedv, remények, trillák verseny, melynek résztvevői költeményeket öltöztettek a zene által új köntösbe. A pályázat középpontjában Arany János állt, a költő születésének 200. évfordulója a pályázók Arany-költeményeket is megzenésíthettek. A Dehir.hu két részes sorozatában azokat az előadókat, együtteseket mutatja be, akiket a négy kategóriában győztesnek választott a zsűri.
Az előző részben a legjobb Arany János versmegzenésítés kategória győztesét, valamint a legjobb zeneszerzők versenyében első helyezést elért előadókat mutattuk be, most pedig a legjobb hangszerelés és a legjobb énekhang kategóriák nyertesei következnek.
A zenében nem csak a minőségi szerzemény, hanem a megszólalás, az egyedi hangzás, a különleges hangulatot árasztó zenei megnyilvánulás is nagyon fontos, nem volt tehát kérdés, hogy a kategóriának mennyire fontos helye-szerepe van a pályázati kiírásban.
Körömvirág: tevékenységük a versek közvetítésére összpontosul
A legjobb hangszerelésnek járó elismerést a Körömvirág együttes vehette át. Arany János: a rab gólya című művéből adtak elő részletet, valamint Orbán János Dénes Énem és kora című költeményét is feldolgozták.
A zenekar három éve létezik, fontos törekvésüknek tartják, hogy a zene által ők is hozzátegyenek egy jelentős szeletet a hagyományok, a magyar tradíciók ápolásához, őrzéséhez. Kocsis Csaba, a zenekar énekes-gitárosa azt mondta, a versek és a népdal szoros kapcsolatban vannak egymással, sok esetben utalnak is egymásra, a Körömvirág zenéjében pedig az a legfontosabb, hogy a magyarság kulturális gyökereit őrizve zenélnek, alkotnak. Hozzátette, az ő tevékenységük elsősorban a versek közvetítésére összpontosul, nemcsak klasszikus és kortárs költők megzenésítése, hanem ezek mellett egy-két alkalmi saját dal is helyet kap a repertoárjukban.
Kocsis Csaba a versenyről elmondta, számukra nem kizárólag a megmérettetés lehetőségét adta a pályázat, nem emiatt vettek részt rajta, hanem mert szerinte fontos, hogy tudjunk egymásról. Úgy véli ez egy kiváló találkozási pont azok számára, akik szeretik a verseket és a népzenét, egyfajta szakmai találkozónak tartja, ami közelebb hozza egymáshoz ezeket az embereket.
Kocsis Csaba szerint Arany János munkásságából válogatni hálás feladat volt, mert költeményeiben mindig aktuális gondolatok vannak. Az énekes-gitáros úgy látja, a verseny arra mindenképpen jó terep, hogy megmutathassák, énekelve könnyebben befogadhatóak a versek.
Mint mondta, a zenekar hegedűse és énekesnője nagyon sokat tett hozzá a végeredményhez, de szerinte egy igazi csapatmunka volt az egész. Hónapokkal a verseny előtt kezdtek el dolgozni a dalokon, az Orbán János Dénes-vers megzenésítése egyébként is folyamatban volt, mivel a Körömvirág önálló estet mutat be a kortárs költő alkotásaiból. (A Körömvirág dalaiba itt hallgathatnak bele!)
Kerekes Levente még csak húszéves, de már tizenegy éve zenél
A legjobb énekhang kategóriát Kerekes Levente nyerte, aki nem csak énekelt, hanem elektro-akusztikus gitárján játszott is. Az előadó Nagy János Táncbéli tánc-szók, és Pásztor Piroska: Gondolsz-e rám? című szerzeményét választotta.
Levente még csak húszéves, de már tizenegy éve zenél. Mint mondta, a zene iránti szeretetét az édesapjától örökölte, ahogyan ő fogalmazott, belenevelték. Fiatal kora ellenére nyolc éven át egy zenekarnak is tagja volt, annak a fejezetnek már három éve vége. Azóta egyedül, afféle szólistaként alkot.
A zenében azt csinálja, ami tetszik neki, nem ismer pardont, ezt az is jól mutatja, hogy bár a pályázat középpontjában Arany János állt, ő mégsem őt, hanem a már említett két költőt választotta. Azt mondta, Nagy László és Pásztor Piroska munkásságát közelebb érezte magához, jobban tudott a verseikkel, a mondanivalójukkal azonosulni. Mint mondta, Nagy Lászlót Posta Mariann kortárs író-költő ajánlotta neki, utánaolvasott és megtetszett a költő világa és persze a választott vers is. Sokáig, fél éven át dolgozott, mire elkészült e zenés változattal. A másik dalnak fontos apropója is volt, hiszen azt maga a szerző, Pásztor Piroska születésnapjára készítette, tehát már nagyjából két évvel a verseny előtt befejezte, ám azért „le kellett még porolni”, kisebb simításokat el kellett végezni rajta mielőtt nevezett volna vele. Kerekes Levente számára nem ismeretlen egyébként a Kedv, remények, trillák, hiszen már tavaly is részt vett a versenyen. Tapasztalt, ifjú zenészként azonban még mindig nagy benne az izgalom, saját bevallása szerint mielőtt elkezdi a zenét, ugyanúgy a torkában dobog a szíve, de játék közben már minden a helyére kerül. (Leventét itt hallgathatják meg!)
A versek és a zene közötti kapcsolatról azt mondta, a kettő egymás nélkül szinte nem is létezik.Úgy látja, valamiért nagyon divatossá vált az, hogy egyre több zenekar zenésít meg verseket, s szerinte ez egy nagyon jó irány.
A balmazújvárosi fiatal is úgy látja, a verseny abból a szempontból jó, hogy hirdeti a magyar verset, és zászlajára tűzte, hogy minél többen olvassanak verseket. Elmondta, azért jelentkezett másodjára is a versenyre, hogy újra megmutassa magát, de emellett kíváncsi is volt, miként fogadják a zenéjét.
A Nagy László vers megzenésítésekor különleges technikát alkalmazott, a zene sorsa ugyanis nála mindig fejben dől el. A vers olvasása közben már kialakultak benne a dallamok, ezt az elképzelt zenét vitte fel aztán a gitárra. Mint mondta, a legfontosabb, hogy az egész egyben legyen, együtt szóljon. Akkor lett készen a dallal, amikor a hangszeres játék után is még mindig ott motoszkáltak a fejében a dallamok.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)