Így születtek a csonkamagyarok!
Szerző: Szilágyi Szilvia | szilagyi.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2021.04.10. 16:00 | Frissítve: 2021.04.10. 16:00
Debrecen - Legalábbis Hajdú-Farkas Zoltán Csonkamagyar 1919 című műve szerint, amelyben az író a magyarság szakadásáról vall.
A csíkszeredai születésű, Németországba emigrált Hajdú-Farkas Zoltán művei egy bizonyos ponton mind egy irányba mutatnak, az író szinte minden munkájában keveredik a valóság és a fikció. Ez köszön vissza a Csonkamagyar 1919 című regényében is, amely a -né című sorozatának negyedik része.
A regény – ahogyan arról a címe is árulkodik -, az 1919-es, lényegében az erdélyi magyarság „megszületésének” évét, csonkulásunk kritikus időszakát gyúrja össze számtalan forrásra: újságcikkekre, levelezésekre, naplóbejegyzésekre, közel hetven kordokumentumra hivatkozva, s nem kevésbé a fantáziára bízva. Itt ugyanis minden a fejekben történik, nem annyira regényesen és sikamlósan, mint inkább életszagúan, párhuzamba állítva Európa történelmi szempontból lényeges vagy kevésbé lényeges, de annál izgalmasabb eseményeit.
Egy szűk egy évnyi korszak hatalmas merítése a közel 450 oldalas retrográd lektűr: a névtelen emberek mellett Babits Mihály, gróf Bánffy Miklós, Albert Einstein, Franz Kafka, Füst Milán, James Joyce, Kassák Lajos, Móricz Zsigmond, Thomas Mann is felbukkan a regény oldalain, s a sor tovább folytatható, keresztezik útjaikat, párbeszédbe elegyednek, vagy élik a zűrzavaros mindennapjaikat anélkül, hogy valaha is összehozta volna őket a sors.
A történeteket alapvetően a hónapokra felbontott, egyidőben történő események és az újra és újra feltűnő szereplők fűzik össze egy egységes panorámává. Ezt az eljárást hivatott ábrázolni Vidák Zsolt is színes skicceivel, amely egyrészt tagolja, másrészt összemontírozza a hónapnyi eseményeket.
A figyelemfelkeltő, kemény címre nem annyira a kötet, mint inkább Láng Zsolt fülszövege ad hasonlóan megrendítő magyarázatot:
„Ami velük történt, az nem egy magyar népcsoport magánügye, hanem a magyarországi magyarokra is kihatással van; az ő történetük a magyar nemzeti történelem része. Aki ezt nem látja be, és nem tudja róla, amit tudnia szerintem illik, annak a magyarságtudata – és ennek megfelelően saját identitástudata – hiányos. Mivel ezt a „hiányosságot” – folytattam – országosan érezhetőnek vélem, elmondhatom, hogy Csonka-Magyarországon csonkamagyarok élnek.”
Hajdú Farkas-Zoltán kötetével a Román Írószövetség által a legjobb magyar könyvnek ítélt díjat kapta meg, a regényből hangoskönyv is készült a Marosvásárhelyi Rádió jóvoltából, de ha inkább könyv formájában ismerkedne vele, akkor látogasson el a Burgundia utcán található Partium Házba, és csapjon le rá!