Hosszú az út Szejdi pasától a debreceni téglagyárig – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.03.23. 09:57 | Frissítve: 2021.03.23. 10:03
Debrecen – Újabb epizóddal folytatódik a város utcaneveit bemutató sorozat, ezúttal a Vértesi utca világába nyerünk betekintést.
Debrecen szélén, a Basahalom városrészben található a Vértesi utca. A Déli sorból nyílik és a vasúton át halad déli irányban a szeméttelep felé. Bár a Basahalom szó ismerősen csenghet a debreceniek számára, csak 2004-ben nevezte el egy városi közgyűlési határozat a Tégláskerttől nyugatra eső új városrészt így.
A területnek nevet adó, Zoltai Lajos régészprofesszor által 1906-ban feltárt, több ezer éves halomsírról Barta Boldizsár 17. századi krónikájában olvashatjuk, hogy itt táborozott 1660-ban a várost megsarcoló Szejdi pasa.
A hely különös szerepet játszott a debreceni identitás megfogalmazásában, a régi cívis mondás szerint ugyanis csak az számít debreceninek, akinek a köldökét a Basahalmán belül vágták el...
Felmerül a kérdés, vajon miért ez az utca viseli a város ipartörténetében jelentős szerepet betöltő Vértessy család nevét. A Déli sor, a Mikepércsi út és a reptér által határolt területen 1871-ben kezdték meg a földosztást a vasutasoknak és a téglagyári munkásoknak. Addig búzaföldek és szőlősorok feküdtek itt. A térség fejlődését Balog Mihály városi főmérnök és a vele rokonságban álló Vértessy István segítették elő. S hogy mi köze mindennek Somogyi Gáborhoz és a téglagyárhoz, valamint Somogyi Gábor kastélyához, mely 1842-ben szépen berendezve állt? Hogy kerül ide a lakossági hulladékgyűjtés? Vagy a város strandja, ahol annak idején több mint száz kabin állt, s igen vidáman teltek a napok?
Mindez kiderül a Méliusz Juhász Péter Könyvtár új videójából, melynek szerkesztője és narrátora, Új Judit nagyon szép munkát végzett. Még hat perc sincs ez az évszázadokon átívelő utazás, de nagyon sok mindent elárul arról a városról, annak a városnak a múltjáról, ahol élünk.