Gyönyörű romlás: erősen ajánlott a Fehér éjszakák
Szerző: Orosz Ferenc | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.07.20. 17:15 | Frissítve: 2019.07.22. 08:14
Debrecen - Ari Aster új filmje nem igazán horror, hanem inkább egy műfaji köntösbe csavart, zseniális lélektani dráma. Kritika.
A Fehér éjszakák mozikban való megjelenése több szempontból is jeles esemény. Örvendezésre ad okot, ugyanis Ari Aster visszatérése, kinek legújabb filmjét a felejthetetlen debütje után tűkön ülve vártuk. Az Örökség berobbant a tavalyi kínálatba, és szó szerint darabokra tépte azt, örökre beégve a nézők emlékezetébe. A várakozás hatalmas volt: vajon Aster csak szerencsés volt, vagy képes lesz megismételni a bravúrt? Természetesen a válasz nem túlzottan meglepő, hiszen az Örökség túlzottan kifinomult, okos és hatásos volt ahhoz, hogy puszta véletlennek lehessen betudni létezését.
Fehér éjszakák
A Fehér éjszakák nagyon jól sikerült – olyannyira, hogy máris megkoronázhatjuk, mint az év eddigi legjobb moziját.
Dani életének legszörnyűbb periódusán van túl. A mentális betegséggel küzdő nővérétől kapott üzenet, valamint az utána következő események teljes mértékben felforgatják életét, ráadásul párkapcsolata sem halad sehová. A kicsit kelletlen, önző kedvese, Christian egy svédországi utat szervez barátaival, amihez Dani is csatlakozik. Reményei szerint a kiruccanás majd helyrerántja az életét, és talán újra közelebb kerülhet Christianhez is. Az úti cél egy minden kilencvenedik évben megrendezett, rituális, népi fesztivál, melyet az egyik odavalósi barátjuk ajánlott. Az első, barátságos és kellemes benyomások után az utazás nagyon hamar rémálommá válik – és még a Nap sem hajlandó soha lemenni.
Aster a rendkívül tiszta és sallangmentes prológusban elhelyezi a sakktábla figuráit, és felkészít arra, hogy itt is valami iszonyúan hatásos és lélekbemarkoló történetet fogunk látni, mely nagyon sokáig velünk marad majd.
A nyitányban látható borzasztó tragédia, valamint a főhős magányában elszenvedett tehetetlensége brilliáns módon megágyaz a későbbi történéseknek. Mint ahogyan az Örökségnél is, úgy itt is nagyon hamar egyértelmű lesz, hogy a Fehér éjszakák nem igazán horror, pusztán egy műfaji köntösbe csavart, lélektani dráma. Tematikájában és problémafelvetéseiben Aster továbbvezette az előző moziban megkezdett vonalakat. A gyász, valamint a családi, baráti környezetben való egyedüllét és tanácstalanság itt is megjelenik, azonban egészen más formában és feldolgozásban.
Mikor Dani beleegyezik abba, hogy Christiannel és barátaival belevágjon az útba, akkor érkezünk a film tulajdonképpeni lényegéhez, és itt válik számunkra nyilvánvalóvá a mozi központi témája. Ahogyan az Örökség családi, úgy a Fehér éjszakák egy párkapcsolati dráma, a horror eszköztárával elmesélve. Egy igazán jó horror mindig a legmélyebb, legelemibb félelmeinkre alapozza történetét, és többet mesél el, mint egy rémisztő szellemsztori, vagy egy gusztustalan gyilkolóhadjárat. S míg azt interjúiból nagyon könnyen le lehet venni, hogy Aster őrületes horrorrajongó, valami egészen bámulatos élmény azt megtapasztalni, ahogyan a bevált, ismert műfaji eszközöket felhasználja, mégis minden klisét kikerül.
Bár gyökerei a népi horror műfajából erednek, a mozi végig megmarad párkapcsolati drámának, még akkor is, ha ez nem minden esetben nyilvánvaló.
A csapat megérkezése után a film valamelyest lelassul, és akár még unalmasnak is érződhet – nem az, amit egy horrortól elvárunk. Mindez azonban csak álca. A rendező szándékosan kerüli az olyan bevett szokásokat, mint az előbukkanó rémisztgetés, vagy a sötétség használata. Aster a túltolt fénnyel és a nyugodt befogadás érzetével éri el ugyanazt az eredményt, mint mások a sötétséggel. Sokszor operál sötét humorral és zavarba ejtő furcsaságokkal. A szektára hajazó Hårga tagjai rendkívül kedvesek, és megadják Dani karakterének a hovatartozás, valamint a szoros, családi kötelékek illúzióját – a lány életének egy olyan szakaszában, amikor a legnagyobb szüksége van rá.
Míg mások a folyamatos veszély bemutatásával igyekeznek feszült hangulatot teremteni, addig Asternek sikerül éppen az ellenkezőjével ugyanazt elérni.
A filmben nincsenek felugró, ijesztő figurák, sem szörnyek, pusztán a csontig hatoló, végletekig kontrollált rettegés.
Olyasfajta motoszkáló félelem, mely végig a néző mellett marad, és igyekszik figyelmeztetni, hogy valami nincs rendben. Aster és csapata a mozi minden egyes képkockáját az utolsó pontig megtervezte: a végtelen napsütés, az éjszakák hiánya nyomasztóvá, a szekta tagjainak öltözete, rituáléi, valamint a filmzene nyikorgós, idegtépő dallamai eszméletlenül feszültté teszik a mozit. A diszkomfort érzetéhez a prológusban látottak is hozzátesznek, végig jelezve, hogy itt még valami vár ránk.
Az események folyamatosan lesznek egyre furcsábbak, nyugtalanítóbbak és szimplán betegesek. A feszültség folyamatosan növekszik. A néző már rohanna, mikor a szereplők még mindig maradnak. Egyértelműen valami szörnyűség felé száguldunk, hogy aztán az őrületes utolsó felvonás kielégítően lekerekíthesse Dani drámáját.
A Fehér éjszakák nagyon sok nézőnek lesz túlzottan erős élmény, azonban akik fogékonyak az ilyesmire, azokra egy újabb horror mestermű vár a mozitermekben.
Ari Aster személyében egy új művészfilmest üdvözölhetünk. Filmjében képes mindennapi, átlagos problémák által a néző tudatának mélyére nyúlni, és zsigerig hatoló félelemérzetet kelteni benne. Nem használ horrorkliséket, hanem kiforgatja azokat – mesteri módon felügyeli filmjének minden pillanatát. A Fehér éjszakák valódi mestermű, nagyon sokszor szépségével, látványrendezésével és festői képeivel vonja be nézőit: a Magyarországon forgatott mű vizuálisan elképesztő, Aster és Pawel Pogorzelski operatőr képei bámulatos erővel hatnak a nézőre.
Azonban ha engedjük, hogy a mozi magával ragadjon, akkor nagyon hamar egyértelmű lesz a szépség mögött megbúvó romlás, úgy a filmben, mint a főhős párkapcsolatában. Nagyon erősen ajánlott!
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 990 Ft, 2D gyermek/diák – 890 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 790 Ft, 3D normál: 1220 Ft, 3D gyermek/diák – 1120 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 1020 Ft.
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
Újra találkozhatunk a mozikban a korábban megismert kis kedvenceinkkel | 2019.07.06 |
Istenem, add, hogy senki se felejtse el a Beatlest! | 2019.06.29 |
Andy nélkül is nagyon jól működik a Toy Story folytatása | 2019.06.22 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)