Festett bútorok a Tímárházban
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.01.11. 14:15 | Frissítve: 2011.01.11. 14:15
Idén is folytatódik a Debreceni Művelődési Központ „Múltidéző mesterségek” című kiállítás sorozata. Ezúttal a létavértesi Rozsnyai István gyűjteményéből nyílik kiállítás a Tímárházban (Debrecen, Nagy Gál István u. 6.). A néprajzi tárgyak hétköznapokon 10-17 óráig, szombatonként 10-től 14 óráig tekinthetők meg. Vasárnap, hétfő szünnap.
Rozsnyai István 1976. április 29-én, Nagykárolyban született. Családjával 1984-ben települt át Magyarországra, akkor második osztályos tanuló volt, az elemit a nyírbogdányi Kazinczy Ferenc Általános Iskolában végezte. 1990-1994 között a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium tanulója volt. Speciális, emelt szintű német és angol oktatásban vett részt, így a középfokú nyelvvizsgát már másodév végére megszerezte.
2000-ben a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként végzett. 2003-ban Budapesten szakvizsgázott. 2004-ben Szegeden közgazdász diplomát szerzett. Édesanyja, Rozsnyainé dr. Simon Zsófia gyógyszerész, a debreceni Szigligeti magángyógyszertár vezetője. Édesapja, Rozsnyai István református lelkész, a létavértesi Református Szeretetház vezetője. Testvére, Rozsnyai Balázs belsőépítész Torontóban.
A néprajzi tárgyak gyűjtését apai nagymamája, Máté Katalin kezdte el Kós Károly ihletésére Kalotaszeg fővárosa, Bánffyhunyad mellett Ketesden. Ők ketten sok helyen gyűjtöttek, főként Kalotaszeg falvaiban, de a szász vidékeken is az 1960-as, 70-es években. A gyűjteményt 1979-ben bekövetkezett hirtelen halála után egyetlen fia, Rozsnyai István, az édesapa örökölte. A tárgyak az 1989-es forradalom után kerülhettek át Magyarországra. Jelentős mennyiségű és minőségű festett bútort - tordai, zilahi és szász kerámiát - hagyott hátra, de nem elhanyagolható a hollóházi, bélapátfalvai, telkibányai keménycserép gyűjtése sem.
István 2000 óta folytatja a családi hagyományt, a mai napig aktívan gyűjt. Figyelme központjában a népi kerámia áll, amit igyekezett úgy kiegészíteni, hogy az egész Kárpát-medence magyar fazekasságát felölelje. Sokat vásárolt magángyűjteményekből, vásárokon, néprajzi aukciókon. A meglévő gyűjteményhez sikerült sok szép Magyarországi kerámiát gyűjtenie: Mezőcsátról, Tiszafüredről, Mezőtúrról, Hódmezővásárhelyről, Sárospatakról, Békésről, Mórágyról, Siklósról, Bajáról.
Erdélyben, főleg a Székelyföldön és Kalotaszegen gyűjt, amit még lehet. Küsmödön sok szép kályhacsempét és bokályt talált, Gyergyószárhegyen tulipános bútorokat, Nyárszón, Almáson, Kalotaszentkirályon, Gyerőmonostoron pedig fafaragásokat, mángorlókat, borotvatokokat, mézeskalács-formákat, Torockón tűzi kovácsmunkákat, zárakat, lakatokat, tűzikutyákat, kovácsszerszámokat.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)