Együtt lélegzett Debrecen is a világgal
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2019.11.22. 09:16 | Frissítve: 2019.11.22. 09:42
Debrecen – Egy különleges koncertfilm jóvoltából, amit egyetlen estén mozivásznon lehetett látni. Telt ház volt az Apollóban és taps a végén!
Még október első napjaiban adtunk róla hírt, hogy november 21-én, egyetlen este világszerte mozivásznon lesz látható a Depeche Mode legújabb koncertfilmje, amely hat különleges rajongó személyes történetén keresztül egyúttal azt is bemutatja, hogy milyen hatással van az életükre az együttes zenéje.
A rajongók mozgásba lendültek, nagyon gyorsan elkapkodták a jegyeket Debrecenben is. Ezen az estén, a 20 órakor kezdődő vetítésen egyetlen hely sem maradt üresen az Apolló moziban.
Nem csoda, a Depeche Mode egyike azon zenekaroknak, akik valóban beírták magukat a zene történetébe.
Karrierjük a nyolcvanas években elképesztő sebességgel emelkedett a csúcsra. Miközben világszerte stadionokat töltöttek meg, a hazai rocksajtó fanyalgó szerzője valami olyasmit írt róluk, hogy nem néznek ki különösebben jól, nem különösebben érdekes a zenéjük sem, a közönség számára érthetetlen okoknál fogva mégis vevő rájuk. A Depeche Mode – több, szintén nyolcvanas évekbeli társához hasonlóan – képes volt arra a mutatványra, hogy ne veszítse el a saját arcát, ne adja el a lelkét, ne simuljon bele a futószalagon gyártott trendekbe, hanem a saját zenéjét játssza, kompromisszumoktól mentesen. Nem kérdés, hogy az évtizedek, a show-biznisz nyomot hagyott rajtuk, fejlődött, alakult a zenéjük, és persze, a világ is változott. A mai huszon- és harmincévesek más stílusokon nőttek fel, ám ahogy a vetítés előtt beszélgettünk a filmre váró debreceni nézőkkel, elhangzott, aki járt manapság DM-koncerten, az tapasztalhatta, nagyon sok a fiatal, akik együtt éneklik a dalokat a zenekarral.
Ezt a vásznon is láthattuk: a Spirits in the Forest című film jóval többet nyújtott, mint egy átlagos koncertfilm. 2017-2018-ban a Depeche Mode Global Spirit nevű turnéjával bejárta az egész világot, 115 koncertet adtak összesen több mint 3 millió néző előtt. A turné legutolsó állomásán,
a berlini Waldbühne erdőkkel körülölelt színpadán felvett, kirobbanóan energikus koncertjelenetek mellett személyes hangvételű dokumentumrészleteket is láthattunk ebben a filmben és megismerkedhettünk hat különleges Depeche Mode rajongóval.
Őket a koncertek, a zenekar, a zene annak ellenére is össze tudta hozni, hogy a világ igen különböző pontjain élnek: Franciaországban, Romániában, Mongóliában, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Kolumbiában. Történetük túlmutat zenén és rajongáson: Anton Corbijn rendező filmjében sajátos és különleges sorsokkal is találkozhatunk a dalok mellett.
A francia hölgy például korábban súlyos balesetet szenvedett, elveszítette gyakorlatilag az összes emlékét, nem ismerte meg a családtagjait sem, újból kellett írni és olvasni tanulnia, ám amikor meghallotta a DM zenéjét, azt mondta: ezt ismerem... Az amerikai rajongónál mellrákot diagnosztizáltak. Már lemondott mindenről, ám mégis túlélte, hatottak rá a kezelések – miközben az orvosi rendelőben Depeche Mode dalokat hallgatott, ahogy könnyek között felidézte. De megható volt a kolumbiai férfi története is, aki válása után a gyerekeivel – hogy megmaradjon köztük a kapcsolat, ne lazuljon a kötelék – videoklipeket kezdett forgatni DM-dalok alapján.
Az 1980-ban alapított Depeche Mode tagjai már rég nem tinik, ám a zenéhez és a közönséghez való hozzáállásuk máig mintaszerű. Ezek az idősödő urak hihetetlen energiával dolgoznak ma is a színpadon, látványos show-műsorral kápráztatták el a turnézáró koncert közönségét – és a debreceni közönséget is. Bár nem annyira jellemző, a film végén spontán taps tört ki a nézőtéren Mintha egy igazi koncerten jártunk volna...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)