Ebben a háborúban a gyerekeket és a tevéket sem kímélték
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2017.04.02. 09:03 | Frissítve: 2017.04.03. 10:09
Debrecen – A Menedék című film egy háborús állatkertbe vezet el. Itt a sertéstenyésztés mellett zsidóbújtatásra is lehetősége volt a bátor ellenállóknak. Kritika.
Színes ruhában, csinos frizurával bringázik egy vidám nő egy letűnt század idilli állatkertjében, mellette aranyos jószágok szaladgálnak, tigrisek és jaguárok járnak fel-alá. Moziban ritkán látott élethelyzet és helyszín, majd egy gyakran feldolgozott téma kerül előtérbe később: bombák potyognak az égből, az anyuka menti a gyermekét a vadul cikázó harci repülők elől – amelyekből sajnos semmit sem látunk. Már ennyiből is érzékelhető az, hogy egy viszonylag alacsony költségvetésű háborús-romantikus (leírva milyen morbidan hangzik!) filmre ült be az egyszeri mozinéző.
A Menedék című film története 1939-ben indul Varsóban, nagy pluszt nyújt neki az, hogy egy valós történetet dolgoz fel. A zoológus házaspár, Antonina (Jessica Chastain) és Jan Żabiński (Johan Heldenbergh) furcsa vendéget fogad a házában: a német állatszakértő dr. Heck már régóta igyekszik udvarolni a szép fiatalasszonynak, ám kevés sikerrel. A német megszállás során már SS katonaruhában tér vissza, és bizarr ötletet akar megvalósítani: a kihalt őstulkot szeretné visszahozni az élők világába. A házaspárnak reálisabb ötlete támad: disznókat tenyésztenek a lebombázott állatkert területén, a moslékot pedig a helyi gettóból hozzák naponta: jó néhány zsidó társaságában, akiket a hagyma- és krumplihéjtömeg alá rejtenek, hogy megmenekítsék őket a biztos haláltól…
Ez a háborús mozi egyértelműen a kiaknázatlan lehetőségek tárháza: az önfeláldozás legszélsőségesebb formáját vállalja a lengyel család a zsidók bújtatásával, elképesztő bátorságról tanúbizonyságot téve. Ez mégsem domborodik ki annyira, mint amennyire illene, ahhoz hogy a rezgések, a mély érzések a mozivásznon is „áthatoljanak”. Lehetett volna sokkal véresebb, mélyrehatóbb, elkeserítőbb, felemelőbb és elgondolkodtatóbb a Menedék. Ugyanis van egy remek alaptörténet, amelynek több erős szálát kidolgozhatták volna: szorosan összefonhatná a rendező a zsidók szenvedéseit, a féltékeny gyötrődést, a háborúban való gyermeknevelés aggályait és az állatok iránti szeretet végtelenségét. És még sorolhatnánk, hogy mi mindent lehetne felszedni ahhoz, hogy ez a történet kötélerősségűre duzzadva szinte fojtogassa a néző nyakát és elszorítsa a mellkasát a döntő pillanatokban. Ez a feszült izgalom elmarad a katarzisélménnyel együtt, így a film megmarad egy középszintű mozinak, amire beültünk, megnéztük és hazamentünk, mintha mi sem történt volna.
Túlzottan „nézőbarát” film készült, amiben nem tárják fel azt, milyen brutálisan éheztek, fáztak és szenvedtek a deportálásra „készülő” zsidók. Amikor felrakják őket a marhavagonra, azt is olyan bizarr „könnyedséggel” ábrázolják, mintha egy alkalmatlan közlekedési eszközzel juttatnák el a közepesen rosszul öltözött családokat a virágos rét felé, ahol majd mindenki kedvére gurulhat a füves dombon lefelé. Pedig – mint tudjuk – egyáltalán nem ez történt.
A főszereplő a legbrutálisabb napokon is aranyosan tudja simogatni a cicáját, néhány perc alatt túllép azon, hogy lelövik a kedvenc állatait, vagy hogy szétbombázták az állatkertet. Talán – az amúgy Oscar-jelölt – Jessica Chastainen múlt az, hogy ilyen erőtlen és hiteltelen az alakítása, talán a forgatókönyvben nem domborították ki eléggé a személyiségjegyeit – ami egy igazi inspiráló adrenalinfröccsöt adott volna a modern szüfrazsetteknek. A szinkronról pedig jobb lenne nem is ejteni szót: annyira egérgyenge hangot adtak a nőnek, mintha egy balek volna, akit mindenben más irányít – annak ellenére, hogy az őt magyarul megszólaltató Balsai Móni egyébként egy csodás orgánum. Pedig Antonina igenis nagyon acélos asszony volt, aki a náci portyázás közepette is kockára tette az egész család életét: tettüket Izrael később rangot kitüntetéssel ismerte el. Daniel Brühl, a kissé zakkant német udvarló hozza a Becstelen Brigantykból megismert kissé nyálasnak ható, álromantikus, mélyen belül amúgy gyilkos ösztönöket tápláló német katona-figurát, aki zoológusként is simán lelövi a kihalás szélén álló fajok példányait.
A korfestésben is akadnak illúzióromboló szerencsétlenkedések: a gettóból konkrétan egyetlen utcát látunk, ott is látszik, hogy a statiszták nem tudják mit kezdjenek magukkal, nem tudják átadni magukat a nyomorúság életérzésének. Kár, hogy a nemi erőszak áldozatául esett kislány kálváriájába nem engedtek mélyebb betekintést a készítők: az ő élettörténete tűnik a legmegrázóbbnak az egész filmben. A jelmezek és frizurák többsége amúgy tök szépen megidézi a negyvenes éveket, viszont mennyire irreális már az, hogy a több hónapja-éve éhező zsidók csodacsinos frizurával, viszonylag igényes szettben tudnak megmenekülni egy gettóból, ahol az emberek úgy hullanak, mint a legyek a Kemotoxos garázslevegőben.
A Menedék istenigazából nem adott lehetőséget az elmélyülésre, az átélésre, és ezért elmaradt a sírás még a legszomorúbb részeknél is – annak ellenére, hogy drámai fordulatból nem volt hiány a film egésze alatt. És valószínűleg nem csak a kritikus néző fogadta így a filmet, aki igyekszik „mindenbe belekötni”, hanem azok is, akik mögöttem ültek, és bármiféle katarzisélmény nélkül pattantak fel a székükből, amikor véget ért a mozi. Ezért leginkább az vetődik fel kérdésként, hogy mégis kinek szánták ezt a filmet: gyerekeknek túl morbid, így nem lehet családi film, randihoz túl véres, barátnős programnak pedig túl lehangoló. Azért reméljük, megtalálja majd a közönségét ez az egyszerű film, ami kevésből építkezik, és jóval kevesebbet is ad, mint amennyit ígér – például az előzetese alapján.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti: április 5-ig 17.45-től. Április 6. és 12. között 15.15-től (8-án és 9-én 13.00-tól is, 10-én nem adják!). Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu . A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 900 Ft, 2D gyermek/diák – 800 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 700 Ft, 3D normál: 1130 Ft, 3D gyermek/diák – 1030 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 930 Ft.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)