Digitális paradicsom: húsvéti filmszemle
Szerző: Szénási Miklós | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.04.23. 08:23 | Frissítve: 2011.04.23. 08:23
Debrecen – Ünnep közeledtével az ember igyekszik előre megtervezni a programot. Ha jó lesz az idő, akkor kirándulás (lehetőleg minél messzebbre menekülni a locsolkodás sokak által kínosnak érzett kötelességeitől), zápor, zivatar és üres órák esetén pedig filmnézés. Nem tudja, mit nézzen? Tartson velünk, és DVD-játszóján pörgesse a Dehir.hu által ajánlott korongokat!
Míg karácsonykor túlsúlyban vannak a Télapós, karácsonyfás filmek – természetesen a Krisztus életéről szólók mellett –, húsvétkor hanyagoljuk a nyulas és tojásos filmeket, és igazi ünnepi kínálattal készülünk.
Nagyon kemény
Rögtön elsőnek levesszük a polcról Mel Gibson sok vihart kavart remekét, a Passiót. A 122 perces, feliratos (DTS és 5.1-es hangot egyaránt tartalmazó) korong Jézus életének utolsó óráit jeleníti meg. Az Olajfák hegyén indul a történet, amikor Júdás elárulja mesterét. Jézust elfogják, Jeruzsálembe viszik, ahol a farizeusok halálra ítélik. A kivégzéshez azonban szeretnék elnyerni a tartományban állomásozó megszállók rómaiak egyetértését is. Pilátus, a római császárt képviselő kormányzó a helyzetben rejlő politikai konfliktus lehetősége miatt a zsidók királyához, Heródeshez irányítja a farizeusokat. Heródes visszaküldi azonban Jézust Pilátushoz, aki nem akarja felvállalni a döntés súlyát, és a tömegre bízza, kit engedjen szabadon: Jézust vagy a bűnöző Barabást. Még ha az emberek egyenként Jézust kiáltanának is, összességében Barabásnak hangzik. Isten fiának sorsa megpecsételődik, és elkezdődik végtelenül hosszúnak tűnő útja a Koponyák hegyére.
A 2004-es film kapcsán annak idején Mel Gibsont azzal vádolták, hogy túl nagy hangsúlyt fektet az erőszak ábrázolására. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szenvedés naturalista ábrázolásával Gibson a néző számára átélhetőbbé, átérezhetőbbé tette a fájdalmat. Filmjében Krisztust James Caviezel alakította, Mária és Mária Magdolna szerepében a romániai származású Maia Morgensternt, illetve Monica Belluccit láthatjuk. A Passió különleges, de nagyon kemény és kíméletlen: nem illeszkedik Hollywood túlszínezett, érzelmes, elsősorban a krisztusi életút eseményeire fókuszáló mozijainak sorába (előzetes).
Szláv tabló a hitről
Nem direkt módon kötődik a húsvéthoz az Andrej Rubljov, mégis az alkalomhoz illő film. Andrej Tarkovszkij alkotását sokáig elsősorban klubokban és zártkörű vetítéseken láthatta a magyar közönség, noha az 1969-es cannes-i fesztiválon elnyerte a kritikusok díját. Ez a lenyűgöző eposz a szerzetes-ikonfestő zseni életén át mesél hitről és művészetről. Egyszerre impozáns történelmi tabló, időutazás a kegyetlen 15. századi Oroszországba, ugyanakkor mégis modern – de nézhető! – művészfilm, mely tulajdonképpen a szláv kultúra megszületésének pillanataira világít rá. Tarkovszkij mozija bővelkedik látványos jelenetekben, nála azonban sem az erőszak, sem a meztelen emberi test ábrázolása nem öncélú, és a látvány mögött nem a közönség patikamérlegen porciózott sokkolásának szándéka húzódik meg.
Míg a megszállott rajongók a közel húsz perccel hosszabb, ám magyar felirat nélküli orosz nyelvű változatot emlegetik, mennyivel ütősebb az, mi beérjük ezzel is, mely mindössze 185 perces, és van rajta sztereó magyar hang is (előzetes).
Mediterrán mulatság
A komor tónusú szláv eposz után forduljunk a bohém déli tájak felé. Luigi Magni 1983-as játékfilmje, a Legyetek jók, ha tudtok a középkori Rómába repíti a nézőt, ahol a tiszta lelkű Fülöp atya elhagyott gyermekeket nevel. A sok árva között magához fogad egy kis tolvajt. Az eredendően jó eszű fiúcskát rabul ejti a szerelem, azonban rossz vére is hajtja, és az atya minden igyekezete, tanítása és szeretetete ellenére is utoléri a Sátán, s mikor felnő, lesújt rá az igazságszolgáltatás vasökle.
Érdekes, hogy nálunk ez a film már-már ifjúsági kategóriának számít, miközben a jelenetek egy része bordélyházak és utcalányok között játszódik, a rossz pedig néha azáltal nyeri el büntetését, hogy nyakon öntik egy teli éjjeliedénnyel.
A film fülbemászó zenéjét magyarul is hallgathatjuk a Napoleon Boulvardból ismerős Vincze Lilla feldolgozásában: Legyetek jók, ha tudtok – a többi nem számít (előzetes).
Madaraknak prédikáló
Assisi Szent Ferenc életét Franco Zeffirelli 1972-ben álmodta filmvászonra Napfivér, holdnővér címmel. A gazdag itáliai kereskedő, Pietro Bernardone léhűtő fia, Francis sokat iszik és nem veti meg az asszonyokat sem. Amikor háború tör ki, barátaival bevonul ő is. Hamar megcsömörlik azonban a véres küzdelmektől: a pokoli pusztítás, a vérfürdők, majd a kegyetlen rabság hatására megváltozik, és új emberként tér haza. Itthon megszabadul a világi hívságoktól, elhagyja családját és otthonát, lemond a földi javakról. Istennek szenteli életét, de nem úgy, ahogy kora egyházának dőzsölő főpapjai teszik. Az állatoknak és madaraknak prédikáló, szegénységet fogadó és koldulásból élő szerzetes azonban nem mindenkinek tetszik, hiába dönt úgy, hogy saját kezűleg emel templomot Istennek.
Hajdan kötelező film volt minden lázadó tinédzsernek. Attól tartunk azonban, a hatás nem volt hosszú távú: a többség ma nem a lelki épülést tartja elsődlegesnek, és nem megválni kíván az anyagiaktól, hanem szerezni inkább (előzetes).
A jobb lator
Jézussal kezdtük, Jézussal zárjuk ajánlatainkat. Az olasz-francia koprodukcióban forgatott, 1979-es film hőse Kaleb, egy csavargó szélhámos, aki imádja a nőket, szeretné étellel és itallal minél gyakrabban megtömni a hasát, és nem jön zavarba, ha éppen el kell lopni valamit... A lator szellemes, kissé durva poénjaival ma már klasszikusnak számít, s nem is túl régen jelent meg DVD-n. (Van magyar hang is a korongon, igaz, csak sima sztereó.)
Kaleb mutatványokkal és trükkökkel próbál pénzt keresni, rendszerint azonban hamar lebukik. Közben hírét veszi egy valódi prófétának. Nem hiszi azonban, hogy léteznek igazi csodák, és szeretné bebizonyítani, hogy az a másik is csak csal: nem igaz, hogy tud a vízen járni, vagy képes borrá változtatni a vizet. Életük eseményei összekapcsolódnak, és végül Kaleb azon kapja magát, hogy őt is keresztre feszítik Jézus mellett. Ekkor azonban, ha nem is ért meg mindent, megszólal igazi énje, s ő, az örök kételkedő leinti a másik latort, ne szóljon rosszat Jézusról, akinél jobb embert még nem hordott hátán a föld (előzetes).
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)