Debreceni varroda nyílt harapós ollóval és egy szuper tűvel
Szerző: Piskóty Teréz | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.11.15. 09:17 | Frissítve: 2015.11.15. 22:50
Debrecen – Egyszemélyes varrószalon a Vojtinában. Cérnácska Szabócska a szerelméért még a csillagos eget is befoltozza. Kritika.
A Vojtina Bábszínház G. Szász Ilona A Mindentvarró Tű című meséjét vitte színre, ami Málika kisasszony és Cérnácska Szabócska öltésekben gazdag szerelméről szól. Réges-régen, még dédanyáink idejében Málika varrta a legszebb ruhákat. Hozzá jártak a masamódok és a milimárik, de még Klotild nagysága is. A szorgos leány rendületlenül dolgozott hű segédjével, Stircz Józseffel, akit mindenki csak Cérnácska Szabócskának hívott. Egy nap Cérnácska Szabócska összeszedte bátorságát, és megkérte Málika kisasszony kezét. Málika viszont, hiába szerette az ő Józsiját, nem mondhatott igent, mert apjának tett egy ígéretet, mely szerint csak ahhoz az emberhez mehetett hozzá, aki elvitte neki a Mindentvarró Tűt. Mivel Cérnácska Szabócska a csillagokat is lehozta volna az égről Málika kedvéért, azonnal útnak indult, hogy meglelje a Mindentvarró Tűt. Málika így egyedül maradt. Bánatában megharagudott a rozsdás cikcakkollóra, mert nem vágott már és behajította a sarokba. Az olló megsértődött és Cápafogú Konrád néven bosszúhadjáratot indított. Először szétszabdalta az Álomfogó Pók hálóját, így kieresztve a rossz álmokat, majd a pokol bugyrát metszette át a világra szabadítva a kis belzebúbokat.
Közben Cérnácska Szabócska elérkezett a Világ Végére, ahol segített egy rozsdás hátú varrógépen. Szerencsére a mesék világában még él, sőt virágzik a közmondás: jó tett helyébe, jót várj! A varrógép felajánlotta Józsinak, hogy teljesíti egy kívánságát. Természetesen Cérnácska Szabócskának csak egy vágya volt, hogy megtalálja a Mindentvarró Tűt és ezzel elnyerje Málika kisasszony kezét. Kiderült, hogy a varrógépnél volt a tű, amit hálából oda is adott Cérnácska Szabócskának. A Mindentvarró Tű birtoklása viszont nagy felelősséggel járt, mert sok elszakadt, felfeslett, szétszabdalt holmi akadt a világban, amit valakinek meg kellett varrni. Cérnácska Szabócska vállalta a feladatot, ha cserébe Málika a felesége lehet. Így segített az Álomfogó Pók hálójának megfoltozásában és a kisördögöket is visszaterelte az összeöltött bugyorba. Cápafogú Konrád nem tűrhette, hogy Cérnácska Szabócska mindent megfoltozott, így ellene fordult, de az Eget (így, nagy betűvel!) is ketté akarta vágni mérgében. A Bánat Tengerén csaptak össze. Cérnácska Szabócskának nemcsak a küzdelemben segített a Mindentvarró Tű, de Málika kisasszony is könnyein keresztül úgy látta viszont Józsiját, hogy az Eget foltozta, miközben hullottak a csillagok.
Az előadás érdekessége, hogy egyszemélyes volt. Minden bábot Telenkó-Oláh Tímea mozgatott és szólaltatott meg. Ez a diplomamunkája a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor szakán. Nem kis teljesítmény volt a különböző személyiségek megformálása, ráadásul igazán szórakoztatóan sikerült megoldania. A különböző hangok pedig nagyon kifejezőek lettek. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt mosolyt csalt az arcukra a mese.
A bábok pedig nagyon különlegesek és ötletesek lettek. Megtudhatták a nézők, milyen kifejező lehet egy női kalap egy csipkés zsebkendővel vagy egy keménykalap egy esernyőre erősítve. Edződött a képzelet is a szórakozás mellett, bár ez még csak a kezdet volt. Már G. Szász Ilona meséjében is sok az oda-vissza utalás. Az olló is a szalonból indult mindent szétcincáló útjára, az Álomfogó Pók hálójának szétmetszése után rosszat álmodott Málika és sírását követően Cérnácska Szabócskát már a Bánat tengerén hajókázva láthatta a közönség. Az előadásban ezt az érzést még jobban felerősítették, hiszen az egész színpadi tér úgy volt kialakítva, hogy a ruhaszalonban történik minden. Így még logikusabb, hogy hatással voltak egymásra a szereplők. A „bábokat” már említettem, de Cérnácska Szabócska utazásai során alakot is öltött, egy kalapos vasalódeszkaként. Az Álomfogó Pók a tűpárna volt, míg halója egy csipketerítő. A kisördögök cérnaorsók voltak, és egy bugyorból kerültek elő. Fekete Dóra valóban praktikus bábokat alkotott. Ki gondolta volna, hogy egy varrószalonban fellelhető tárgyakból ilyen bábokat lehet készíteni? Telenkó-Oláh Tímea az előadás közben többször kibeszélt a történetből. Néha még a bábokra is rászólt, ezzel azt az érzetet keltette, mintha csak unatkozna a ruhaszalonban, és fantáziáját, meg persze az adott tárgyakat használva, eljátszana egy kedves történetet.
Most pedig nézzük magát a történetet! Kiváló a humora, miközben tanítani is próbálja a gyerekeket szókincs és képzelet terén. Olyan kiszólásokkal színesítette a varrással kapcsolatos kifejezések sorát az írónő, hogy mindenkinek lett egy kedvenc szójátéka a történetből.
A könyvként megjelent mesén kicsit változtatni kellett ugyan a színpadra vitelkor, de csak több humort szőtt bele G. Száz Ilona és Nagy Viktória Éva a rendezés közben. Telenkó-Oláh Tímea pedig gyermeki lelkesedéssel vetette bele magát az előadásba.
Így egy kedves mesét láthatott a közönség, amely kellően összetett volt, szellemességgel fűszerezve és karakteres szereplőkkel. Szerintem nem volt olyan néző, akinek a szarvacskáját vesztett kisördög vagy bármelyikük ne lopta volna be magát a szívébe.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)