Debrecenbe hozta el western hangulatú új filmjét a Moszkva tér rendezője
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2017.04.21. 11:30 | Frissítve: 2017.04.21. 21:00
Debrecen – Zsidók és magyarok drámája ez a történet egy isten háta mögötti faluban: mély érzelmekkel és nagy megrázkódtatásokkal.
Figyelemfelkeltő előzetes után még kiválóbb filmet láthattunk az Apolló moziban csütörtök este. Az 1945 című alkotást elsők között tekinthette meg a nagyközönség hazánkban, a cívisvárosi díszelőadáson pedig a rendező, Török Ferenc és a forgatókönyv alapjául szolgáló novella szerzője, Szántó T. Gábor is részt vett, a beszélgetést Heller Zsolt író moderálta.
Az okosan felépített, szép íven haladó és mély érzelmeket előhozó film nagy sikert aratott a nézők körében, erős taps után sokan maradtak a moziteremben a beszélgetés végighallgatására is. A rendező több ízben kifejezte háláját és örömét azt illetően, hogy a cívisvárosi közönséggel oszthatta meg az országos premier élményét. Mint elmondta: az első vetítés Amerikában január végén volt, ezt követően az 1945-öt a Berlinale Filmfesztiválra is meghívták, hazánkban a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon került sor egy hete a díszbemutatóra, valamint a közönség egy része már szerdán a budapesti Puskin moziban is megismerhette a lenyűgöző filmet. A következő napokban Pécs, Kecskemét és Szeged következik a sorban.
Török Ferenc megemlítette, nagy büszkeségnek érzi azt, hogy a moziforgalmazásaba is bekerült a filmje. Mint arra a moderátor kitért, a forgatókönyv alapját képező Szántó T. Gábor-novella 2003-ban jelent meg, így viszonylag sok idő kellett, míg film kerekedett a sztoriból. Az alkotók elmondták, hogy az 1945 című film – amelyben egy névtelen magyar falut uralma alatt tartó jegyző sorstragédiáját és két zsidó férfi viszontagságait követhetjük figyelemmel – a drámai elemek mellett a western műfajából is merít, s a késleltetéses technika miatt a krimi hagyományait is megidézi. A rendező igyekezett több aspektusból bemutatni a háború utáni mély drámát, elnyomott indulatokat és a határtalan félelmet: úgy véli, ez egy igazi magyar dráma, amire minden szereplő másképp reagált.
Szántó T. Gábor hozzátette: a gazdag tudáshátteret a családi történetek hallgatásából nyerte, hiszen szülei már egészen fiatal korában tabuk nélkül beszéltek neki a múlt borzalmairól és történéseiről. Elmondták, hogy bár az 1945 csak egy munkacím volt a kezdetekben, végül rajtamaradt, hiszen úgy érezték, ez jól összefoglalja a film tartalmát, kontextusba helyezi a történetet. Török Ferenc megjegyezte: „a számok ereje van, hogy erősebb, mint a betűké”.
A film egyik erőteljes és igazán művészi karakterét az a manapság szokatlannak számító sajátosság adja, hogy fekete-fehér képi világgal dolgozik. Az egyik kérdésre reagálva az alkotók megosztották a közönséggel, hogy mindketten egyetértettek abban, hogy ez a monokróm világ tükrözi leginkább hűen azt a kort, amelyet megidéznek. Török Ferenc számára ez ugyanis a gyász filmje. Emellett tartalmilag is jól illeszkedik a film világához, hiszen drámaibb hatást kelt, nagyban fokozza azt: koncentráltabb, egyszerűbb és kifejezőbb is a kétszínűségében.
Elhangzott az is, hogy az alkotók sallangmentes filmet szerettek volna létrehozni, olyat, ami tudja, mit akar. A nézői kérdések alkalmával arra is fény derült, hogy egy-két szemlélőnek nem jött be a cím: többen belekötöttek, az alkotók pedig ügyesen összefoglalták választásuk miértjét.
A találkozó végén Török Ferenc szót ejtett arról is, hogy a közönségen is múlik, egy-egy magyar filmet meddig tartanak műsoron a magyar mozik, mert a forgalmazók folyamatosan figyelik a nézőszámot. Remélem, szeretni fogják ezt a filmet a nézők, mondta a rendező, hozzátéve, hogy azok akik eljöttek erre a vetítésre, „jó fejek".
A beszélgetés után a novella megvásárlására és dedikálásra is alkalma nyílt a kitartó érdeklődőknek.
A filmről írt kritikánkat a hétvége folyamán olvashatják a Dehir.hu-n.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)