Debrecenbe hozzák a Székely Könyvtárat
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.08.29. 10:10 | Frissítve: 2021.08.29. 10:10
Debrecen – A könyvhét idén is gazdag kínálatát színesíti ez a nagyszabású vállalkozás. A részletekről a cívisvárosba készülő szerkesztővel beszélgettünk. Interjú Zsidó Ferenccel.
Szeptember elsején, a hivatalos kiírás szerint 18 órától, valójában közvetlenül a 17 órakor kezdődő könyvheti megnyitó után megismerkedhetünk egy nagyszabású kulturális vállalkozással a Csapó utcai sétálóövezetben. Nagy utat tesz majd meg a Hargita megyében, Székelykeresztúron élő Zsidó Ferenc író és kritikus, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője és a Hargita kiadó vezetője, aki a Partium Ház meghívására érkezik erre az eseményre, hogy találkozzon a debreceni olvasókkal, s bemutassa a Székely Könyvtárat.
Könyvbemutató. Balról jobbra: Lövétei Lázár László, Ferenczes István, Zsidó Ferenc és Fekete Vince
Dehir: Mi is ez a Székely Könyvtár?
Zsidó Ferenc: A megnevezés akár megtévesztő is lehet, hisz nem könyvtárról beszélünk, hanem egy könyvsorozatról, amely a székely írásbeliség közel 400 évének terméséből nyújt reprezentatív válogatást.
Dehir: Mikor indult ez a nagy vállalkozás?
Zsidó Ferenc: A munka tizedik éve indult, akkoriban, amikor kezdtek megjelenni a piacon a Góbé-termékek, majd a Székely-termékek. A Székelyföld folyóiratot is kiadó Hargita Kiadó akkori vezetője, Ferenczes István és a szerkesztőgárda úgy gondolta, nem csak a bicska és a szalonna lehet székely termék, hanem a könyv is.
Dehir: Lassan a századik kötetnél tart ez a kívül-belül minőségi sorozat. Mi a cél, hány darabig szeretnének eljutni a szerkesztők és a kiadó?
Zsidó Ferenc: Már induláskor úgy volt bereklámozva, hogy „100 kötetes könyvsorozat a székelységről”. Nos,
ehhez tartjuk magunkat, novemberben kijön az utolsó öt kötet, és azzal zárjuk a sorozatot.
Úgy véljük, ezzel a százzal sikerül egy releváns képet alkotni a székely írott kultúráról. Nyilván, lehetne tovább is menni, a lista bővíthető lenne, de ez a százas szám olyan kerek, hogy ennél megállni se szégyen...
Dehir: Amikor elindult a munka, megfogalmazták, kinek szánják ezeket a köteteket. Mivel ajánlanák a reménybeli debreceni olvasók figyelmébe?
Zsidó Ferenc: Részben azoknak szánjuk, akik maguk is székelyek és érdekli őket a saját kultúrájuk, részben pedig azoknak, akiket érdekel a székely irodalom, népköltészet, memorialisztika. A debreceni olvasók számára azt mondhatnám, hogy
ebben a sorozatban megtalálhatják a nagy székely klasszikusokat (Mikes Kelementől, Orbán Balázson és Benedek Eleken át, Tamási Áronig, Kányádi Sándorig, vagy Farkas Árpádig), ugyanakkor néhány olyan ínyencséget, székely kuriózumot is, amelyről már elfeledkeztünk, de most a sorozatba kerülve újra fókuszba jutottak, például Cserei Mihály Erdély históriája vagy Bod Péter Szent Hiláriusa.
Dehir: Ha csak három-négy könyvet emelne ki ebből az igen hosszú sorozatból, melyek lennének azok?
Zsidó Ferenc: Egyik kedvencem az idei év terméséből A székelyek (rólunk írták) című kötet, amelybe nem székely szerzők székelyekről szóló írásait válogattuk: anyaországiakét (Jókai, Mikszáth, Móricz, Németh László stb.) és külföldiekét (angol, francia, román szerzőkét). Nagyon sokatmondó, hogy milyennek látnak… Nagyon szeretem még a Székely népi imádságokat a szövegek archaikus hite miatt, Bözödi György Székely bánja című kötetét a szociografikus alaposság és szépírói mélység miatt, és nagyon örülök, hogy bekerült a százasba Király László Kék farkasok című kultikus regénye, mely idén novemberben fog napvilágot látni.
Dehir: Hosszú az út Hargita megyéből ide, Debrecenbe. Járt már erre korábban is?
Zsidó Ferenc: Legmeghatározóbb élményem a Debreceni Nyári Egyetem, melynek egy egész havi szeánszát bölcsészhallgatóként talán 1997-ben végigültem. Izgalmas előadásokat hallhattunk neves előadóktól. Közben volt alkalmam megismerkedni a várossal is, főként a strandot látogattuk rendszeresen, de egy-két lokált is felfedeztünk magunknak. Egyébként, amilyen nyughatatlan lélek voltam akkoriban, sok volt nekem az egész hónapnyi tudomány a kánikulában, így bizony pár napra felkerekedtem, stoppos körútra indultam Szlovákiába és Csehországba. És ebbe a stoppolós életformába úgy beleszerettem, hogy a következő nyáron folytattam egész európai körúttal, majd az élményeimről könyvet is írtam Autóstoppal Európában címmel. Tehát, ha úgy vesszük, közvetett módon Debrecennek is köszönhetem egyik könyvem megszületését...
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
Korábban tiltólistákon szereplő könyvek is elérhetők lesznek a debreceni könyvhéten | 2021.08.27 |
Néhány napig minden a könyvekről szól majd Debrecen belvárosában – videóval | 2021.08.25 |