Célkeresztben a drámaíró zseni, a táltosok világa és a sikító lépcső
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.12.26. 12:52 | Frissítve: 2013.12.27. 09:44
Debrecen – Van, akinek a könyv a legszebb ajándék ma is. Mégis szeretünk olvasni? Ne mondjunk le a Gutenberg-galaxisról?
Kimaradt volna a csomagból? Mást szerettünk volna a fa alá? Ünnep után is érdemes szétnézni a könyvesboltokban. Mi három könyvet ajánlunk, ami bármely korosztálynak bármikor örömet szerezhet.
A táltos keresztje, Rozsnyai János kötete a történelmi regények táborát gyarapítja. Egy kis alföldi falu határában embermagasságú kőkereszt áll, melyet a nép Kunkeresztnek hív. Olyan anyagból készült, amely a történelmi Magyarország területén nem volt megtalálható. Innen ered a szerző ötlete, melyhez több év kutatómunkával egy minden ízében hiteles történetet kerekített a magyar középkorról, a magyarok szentföldi hadjáratáról. Rozsnyai János könyve egyszerre történelmi- és kalandregény, de romantikus regény is, melyből nem csak a magyar történelem egy izgalmas szeletét ismerhetjük meg, hanem azokat az embereket is (a királytól a várjobbágyokig), akiknek lelkében a keresztény hit és a táltosok hite évszázadokon át harcolt egymással. (Kiadó az Atlantic-Press.)
Feszültség, humor és elképesztően vad kísértetek. Ezt ígéri A sikító lépcső esete, mely egy hátborzongató trilógia első kötete, s történeteket kínál egy városból, ahol szellemek garázdálkodnak, a ahol a Lockwood és Tsa nyomozóiroda is tevékenykedik. Ha azt mondjuk, a regényt az a kiadó (az Animus) hozta el a magyar olvasóknak, amelyik a Harry Pottert is, akkor ezzel jószerével szavatoljuk: egy újabb letehetetlen kötettel gyarapíthatják az ifjabb és idősebb olvasók könyvtárukat. Ráadásul a szerző sem ismeretlen már itthon, hiszen Jonathan Stroud legismertebb fantasy regénysorozata a Bartimaeus Trilógia, amely egy vicces dzsinnről és az őt megidéző varázsló kalandjairól szól. A regény Pék Zoltán fordította.
Teljesen más világba kalauzolja az olvasókat Bill Bryson kötete. Az ismert kultúrtörténész Shakespeare korára „zoomol” rá, s mutatja be, mi is, amit ténylegesen tudhatunk a világirodalom e zsenijéről, s mi az, amiről csak hisszük, hogy úgy van. Például itt van rögtön a drámaíró neve. Alig néhány hiteles és valódi aláírása maradt meg csak az írónak, és meglepő módon egy sem az, ahogy manapság írjuk a nevét. Van ilyen, hogy Willm Shakesp, vagy Wm Shakespe – csak éppen az általunk megszokott és elvárt nincs. De az is kiderül a kötetből, miért cukroztak be mindent a jó londoniak, vagy mikor kezdtek leszokni az olyasmi durva – ám a tömegek szórakoztatásának is szánt – büntetésekről, mint a kibelezés... Szórakoztató és egyszerre tanulságos mű a Shakespeare – Színház az egész világ című kötet, melyet az Akadémiai Kiadó dobott piacra.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)