Az eltűnt idő nyomában Szilágyi Istvánnal

---

Debrecen – A Katlanváros az erdélyi szerző rövidebb írásaiból nyújt át válogatást az olvasónak.

---

Szilágyi Istvánt elsősorban különlegesen szép nyelvezete és nagyívű regényei miatt ismeri és szereti az olvasó. A Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót vagy a Hollóidő című könyveivel a huszadik százai magyar próza élvonalába írta be magát az 1938-as születésű szerző (aki 2003-ban a debreceni könyvhétnek nem csak vendége, hanem megnyitója is volt). Ám novellái, rövidebb munkái mellett sem mehetünk el.

A kolozsvári születésű, s máig ott élő író Katlanváros című kötetébe olyan szövegeket válogatott, melyek korábban megjelent az Utunk évkönyveiben, ám így, ebben a formában egészen regényszerűen hatnak – legalábbis aszerint, ahogy elénk festenek egy olyan távolodó kort, melyről egyre inkább csakis múlt időben beszélhetünk.

A címadó, 1974-es elbeszélés és az azt követő (Asszonyélet egy sírkövön, 1976) „Szilágyországba”, Zilah világába röpíti az olvasót, a gyermekkor, az emlékezet ösvényein. Régen volt nagyapák és nagyanyák, rokonok, szomszédok lépnek elénk, a háborús évek, azóta lebontott és elfeledett utcák, házak, az évtizedek darálójában eltűnt életek. Ott vagyunk Szilágyi Istvánnal az eltűnt időben, újraéljük vele a múltat – ami nem lesz soha többé. A háborús időszakot nem is sajnáljuk (Vesztesek, 1982), az már történelem (akkor is, ha családtörténetekre épül), ám a közelmúlt évtizedeiben játszódó írásokat olvasva előtörhet belőlünk a nosztalgia is.

Szilágyi István a nagy elbeszélők kijárta ösvényen halad tovább, s írja máig érvényes – és eredeti hangú – prózáját. A kötet első és utolsó novellájának születése között bő évtized telt el, ám így is tetten érhető a nyelv finom változása. Ebben persze az is szerepet játszhat, hogy bevezetést nyerünk egy fiatal író és az irodalom világának találkozásába is. Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár, Hervay Gizella, Szőcs István, Szabó Gyula – csak néhány név, akiket az olvasó is ismerhet. Milyen volt egy kezdő magyar író sorsa, milyen lehetőségeket kapott az élettől, a szerkesztőségektől a hatvanas évek Romániájában? Hogyan lehetett elviselni (és egyben túl is élni) a diktatúra évtizedeit? Szilágyi István áradó kedvvel mesél, s visz magával minket erre az időutazásra karcsú kötetében, melynek ott a helye az olvasni szerető debreceniek könyvespolcán is.

A Katlanváros elérhető a Burgundia utcán megnyílt Partium Házban – sok más határon túli magyar szerző könyve társaságában.