A tenyérjós nagy utazásra viszi az olvasót
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2019.11.16. 14:30 | Frissítve: 2019.11.16. 14:30
Debrecen – Egy nemzedék sodródását mutatja meg Géczi János ebben a sajátos hangulatú regényben.
Ismerhetjük nagy hatású költőként és kortárs, merész témákhoz nyúló, a valóságot precízen boncoló prózaíróként a Monostorpályiban, 1954-ben született Géczi Jánost. Új regénye, A tenyérjós sajátos világba viszi az olvasót.
Hőse 1950-ben, Berettyóújfaluban látta meg a napvilágot, s több szál köti Debrecenhez és Szegedhez is Budapesten kívül, ám ahogy a viszonylag lassan hömpölygő regényből kiderül, még a világ számos országához, városához. Élete ugyanis tele meglepő és nem várt fordulatokkal.
Tenyérjós, ízlelgethetjük, miért éppen ezzel foglalkozik a Józsefvárosban, ezzel az ezoterikusnak tűnő területtel Judith, akinek napjai manapság jórészt a munkájához kötődő találkozásokkal, kissé szürkén telnek. Még akkor is, ha sorsokat, életutakat, lehetőségeket kutat, próbál kiolvasni mások tenyeréből. S közben ott a saját, különös élete is. Önmagunkkal szembenézni nem egyszerű, nem biztos, hogy jó látni, hol vagyunk, miért éppen itt, mi vezetett ide, honnan jöttünk, s hova tartunk éppen (ha van hova), ám ez nem feltétlenül választás kérdése. A tenyér jeleiből mások sorsát kitapogató Judith számára a múlt tele kérdésekkel és válaszokkal, váratlan és megrázó eseményekkel. Élettel és halállal, utazásokkal, találkozásokkal, emberekkel, akik részei voltak napjainak, aztán eltűntek látóköréből. A miért az mindig fájdalmasan erős kérdés, ahogyan a hogyan is. Az elmúlt évtizedek egyszerre vannak túl közel és túl távol az olvasó számára. Világok és világrendszerek részesei voltunk, lehettünk, ahogy Judith is, aki kontinensekre (Észak-Amerikától az Ázsiát idéző Bakuig) emlékezhet vissza önmagát keresve életének eseményeiben.
Különös, pontos kötet A tenyérjós. Sajátos ritmusban hömpölygő szövegáradat, melyben kirajzolódik egy ma már az életből kifelé tartó generáció története a kételyekkel és reményekkel teli, megismételhetetlen ifjúságtól az elkerülhetetlenül közeledő elmúlásig.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)