A lektűrt is górcső alá veszi a debreceni folyóirat

---

Debrecen – Az Alföld márciusi száma a 2022-es Debreceni Irodalmi Napok témáit is megidézi.

---

„A bárányok hajába beletúrtál. /  Úgy borzoltad a zsíros éjszakát, / mint harmattól remegő fűszál, / mint szélfogóban hajladoz a nád.”

Miklya Zsolt szép, töprengésre késztető költeményével indul az Alföld márciusi száma, melynek középpontjában a 2022-es Debreceni Irodalmi Napok és a lektűr kérdésköre áll.

 A folyóirat közli Milbacher Róbert és Keserű József tanulmányait, valamint annak a kerekasztal-beszélgetésnek a szövegét, amelyben a két előadó Hansági Ágnessel kiegészülve, Fodor Péter moderálásával tárgyalta újra a lektűr jelenségét. A tavalyi DIN keretében egy másik panelben a friss Alföld-díjas szerzőkkel, Ladik Katalinnal, Ureczky Eszterrel és Mezei Gáborral Herczeg Ákos beszélgetett.

A szépirodalmi rovatban a már említett Miklya Zsolt mellett Farkas Arnold Leventétől, Bánfalvi Samutól, Szeles Judittól, Sebők Györgytől, Farkas Gábortól, Demény Pétertől, Petőcz Andrástól, Takács Nándortól és Székely Szabolcstól olvashatunk verset, Karácsonyi Zsolttól, Paulon Viktóriától, Rékai Anettől, Vörös Istvántól és Beck Tamástól prózát.

A Hymnus keletkezésének bicentenáriuma alkalmából a Kilátó rovatban S. Varga Pál értekezik a nemzeti múlt szakralizálásának kérdéseiről, Acsai Roland pedig a modern magyar költészet egyik előfutáráról, Kiss Józsefről ír.

A Szemle rovatban Kulcsár Szabó Zoltán Jonathan Culler irodalomelméleti bevezetőjét veszi górcső alá (szerk. Füzi Péter-Pikó András Gáspár); Bodrogi Ferenc Máté és Lovas Anett Csilla írásai Fenyő D. György irodalomtanítás-módszertani kötetét vizsgálják; Fenyő D. György a Móra Kiadó versválogatását (Miért vagyok gyerek? Vagány versek iskolásoknak, vál. Szekeres Nikoletta, illusztrátor Klement Csaba), Veréb Árnika Balogh Gergő Olvasásgyakorlatok, Szamkó Eszter pedig Adamik Tamás Az érett, nagy középkor című tanulmánykötetét recenzeálja.

 A lapszámot Egyre Márki fekete-fehér grafikái színesítik.