A kétszáz éves mesehős Debrecenben is elverte a basáskodó uraságot
Szerző: Piskóty Teréz | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.04.20. 08:20 | Frissítve: 2015.04.20. 15:37
Debrecen – Hogyan lesz a lustálkodó Matyiból igazságosztó? Humoros, zenés, szórakoztató darabbal állt elő a Vojtina társulata. Kritika.
A Vojtina Bábszínház is csatlakozott áprilisi bemutatójával a magyar költészet napjához, mivel ismét Lúdas Matyi történetét tűzte műsorára a társulat. Fazekas Mihály kétszáz éves meséje a mai napig aktuális. Egyszerre szól kicsikhez és nagyokhoz, de leginkább a basáskodó urakhoz.
A lustálkodó Matyival kezdődik az előadás, aki végre elhatározza magát, hogy értelmes dologgal üti el idejét. Elviszi anyja ludait a vásárba eladni. A zenészek már itt remek munkát végeznek. Czapp Ferenc, Csonka László és Papp László nem csak az alaphangulatot teremtik meg a zenei aláfestéssel, de a különböző mozzanatokat is hangokkal nyomatékosítják a darab elejétől a végéig. Ez már a zümmögő légy esetében is szembetűnő, de Döbrögi belépője is jól sikerült. A zene segít átérezni a hatalom és a félelem megjelenését a színpadon.
A bábok a szokásosnál is kreatívabbak. A többségük a korsók mintáján alapszik. Döbrögi bábja talán a legötletesebb, aminek minden adottságát ki is használják a történet elmesélése közben. Nagyon humoros, ahogy mindent bekebelez. Egymás után nyeli el a portékákat, így szedve be a szerinte jogos hasznát a vásáron. Különösen az vicces, ahogy az uraság a jussát a borárustól követeli, akinek gyakorlatilag az egész teste egy kancsó. A kereskedő fejét hátrahagyva issza ki Döbrögi a korsót. De az is szórakoztató, mikor a javasasszonyok próbálják meggyógyítani az uraságot az első visszaadott botütést követően. Döbrögi nem csak a fokhagymafűzért nyeli le egyben, de a kanalat is, amit megforgattak a szájában. Majd feje megkopogtatására újra kitátja száját, amiből ismét előkerül a kanál.
A pirotechnikai eszközök legalább olyan hatást gyakoroltak a közönségre, mint a bábok humoros mozgatása. A kisebb robbanás a laborban testközelből megtapasztalva sokad ad az előadás mozgalmasságához.A bábszínészek munkáján most is látszik az összehangoltság. Döbröginek Hajdú Péter, míg Lúdas Matyinak Kiss Gergely Máté kölcsönzi hangját jellemükhöz illően. Hell Krisztina, Nagy Mónika, Telenkó-Oláh Tímea és Reschofsky György pedig parádésan mozgatják a nagyszámú mellékszereplői gárdát. Olyan könnyedséggel teszik, mintha az lenne a világ legtermészetesebb dolga.
Akad olyan része is az előadásnak, ami inkább az idősebb korosztálynak szól. Matyi ugyanis nem mer anyja szeme elé kerülni a libák ára nélkül, így elmegy világot látni. Így ér el Velencébe, Párizsba, Londonba és Hollandiába. Hogy hova, azt onnan tudjuk, hogy a helységneveket kiírták a díszletre. A Vojtina 6 éves kortól ajánlja a hatalmaskodó nagyúr megleckéztetőjének történetét, de nem biztos, hogy élvezhető egy ilyen korú gyereknek az előadás, ha olvasnia kell. Akkor még nem gördülékeny ez a cselekvés. A mellettem ülő kisfiú is folyamatosan kérdezgette édesanyjától, hogy mi van kiírva. Ez kizökkentheti a varázslatból a közönséget. A latinos nyelvről nem is beszélve. Az egyik jelenetben Matyit éppen mestere okítja, ami elsősorban latinul zajlik. Fazekas Mihály idejében valóban természetes volt a latinos műveltség, de manapság ez már nem jellemző, különösen nem az általános iskolák alsó tagozatában. Nagyrészt ugyan fordításról van szó, majd pedig latin és magyar szavak játékos összekeveréséről, de nem tudom, hogy ez mennyit mond a mai gyerekeknek. Itt éreztem a Vojtina tanító és nevelő szándékát a darabban, de ehhez több háttérismerettel kell rendelkezniük a művészetkedvelő fiataloknak. Így inkább a négy-öt évvel idősebb korosztálynak ajánlanám Matyi történetét, bár mindenki megtalálhatja benne maga számára a szórakoztató elemeket és a tanulságot is. Döbrögi a harmadik botütés-sorozatot követően maga fizeti ki Matyinak a libákat, és teljesen megváltozik, míg főhősünk visszatérve anyjához ott folytatja életét, ahol abbahagyta, de már a nép hőseként...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)