A finom bor, a csípős torma és a népzene tartja ritmusban az érmelléki zenészt
Szerző: Szilágyi Szilvia | szilagyi.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2020.11.01. 11:00 | Frissítve: 2020.11.02. 21:09
Debrecen - Az örömzenélésről és a népzenéhez való kötődéséről beszélgettünk Heit Lóránddal. Interjú.
Heit Lóri és zenekarával Debrecenben legutóbb a kisfarsangon találkozhattunk. A Dósa nádor téren nemcsak népzenével kedveskedtek a helyieknek, de édes mustot is kínáltak az érdeklődőknek.
A kétlaki zenész két ősi kultúrának az életre keltésében is elkötelezett. Diószegen, szülőfalujában szőlőtermesztéssel és borkészítéssel, falusi vendéglátással, Létavértesen tormatermesztéssel és feldolgozással foglalkozik, szabadidejében pedig elhúzza mindenki nótáját.
Dehir.hu: Hogyan került kapcsolatba a népzenével?
Heit Lóránd: Diószegen cseperedtem fel, ott is jártam általános iskolába. A településnek van egy gyermeknéptáncegyüttese, a Miklós János alapította Szömörce, ennek a vezetését megörököltem az előttem munkálkodó tanítóktól.
A zenélés, a népi hegedűn való tanulás ötlete onnan jött, hogy nem volt kiszolgáló zenész, aki húzta volna a táncosoknak a talpalávalót, ez adta a motivációt.
Közben Nagyváradon végeztem a gimnáziumot, majd Debrecenben egyetemistáskodtam, néprajzot tanultam. Itt, a cívisvárosban kerültem be a táncházmozgalomba.
Több zenekar alapítása is fűződik a nevemhez, 2009-ben hívtuk életre a Bakator zenekart, de közben már tagja voltam a Sugalló zenekarnak is, ahol hét évig csángó moldvai zenét muzsikáltunk Debrecenben. A Sugalló zenekar vezetését Szabó Balázstól örököltem meg, aki időközben „bandájával” karöltve országos hírnévre tett szert szert teltházas koncertjeivel. Szabó Balázs nagyon kedves barátom mind a mai napig. 2002-ben alapította a zenekart, majd elkerült Debrecenből, én pedig hegedűsként, ambiciózus fiatalemberként átvettem a zenekar vezetését.
A 2009-es Bakator zenekar megalapításával új dimenzió nyílt ki számomra a népzene világában. Egy hat fős zenekart hívtan életre első hegedűssel, terchegedűssel, brácsással, cimbalmossal, nagybőgőssel és állandó férfi népdalénekessel, Jeremiás Lajos személyében.
Két komoly kiadványt is magunk mögött tudhatunk. 2011-ben jelent meg az Úton, majd 2013-ban az Örökítés című nagylemezünk. Az örökítés elnevezés onnan ered, hogy amikor elkezdtem a családi örökséget folytatni, s a szőlőtermesztés, borkészítés világában elmélyülni, nagyon érdekelt a piros és a tüdőszínű bakator szőlőnek a sorsa, amely magyar ősi fajta szinte nyomtalanul kipusztult a borvidékről. Felkutattam, utána jártam mestereim segítségével és visszaörökítettük, visszaplántáltuk ezt a szőlőfajtát a szülőföldjére, az érmelléki borvidékre, elsőként szülőfalumba, Bihardiószegre.
Az együttes azóta is éli a világát, azóta már akadémisták lettek a fiatal kollégák, akik a zenekarban felnőttek. Azért húzódtam háttérbe a zenekar életében, mert azt a tempót, amit annak idején ifjúként bírtam, nem tudtam már tartani, nem is akartam. Tulajdonképpen 2016-tól már a saját vállalkozásaimra koncentráltam. Természetesen a zenekar régi és új tagjaival a jó kapcsolat megmaradt. 2019-ben volt a Bakator zenekar fennállásának 10. évfordulója, amit két és fél órás koncerttel, valamint hajnalig tartó táncházzal ünnepeltünk Debrecenben. Én az elmúlt 4 évben leginkább háttérszerepet, barátságot ápolok a tagokkal és a kapcsolati rendszeremmel segítem a munkájukat, ahol sikerül.
Dehir.hu: De azóta mégiscsak visszacsábult a népzene világába, hiszen megszületett egy újabb formáció, a Heit Lóri és zenekara.
Heit Lóránd: Már 2014-ben megfogalmazódott a zenekar elképzelése, de csak két év múlva vált hivatalossá, addig csak a szárnyát bontogatta.
Ezalatt a gyűjtőnév alatt, hogy "és zenekara" tulajdonképpen bárkit meg lehetne hívni egy koncertre, vagy egy színpadi produkcióra, de jómagam lojális, bajtársias vagyok és ugyanazokkal az emberekkel dolgozok együtt, akik mellém kötötték a szekerük rúdját.
A zenekar tagjai között szerepel egy ifjú házaspár, Balogh Adrienn, a zenekarunk állandó énekese és „frissen sült” férje, Molnár Endre, a harmonikásunk, aki egyben a technikai szakemberünk is. Van az együttesben egy apa-fia formáció is: id. Erményi Tamás, aki a Szeredás együttesnek volt a nagybőgőse, s nálunk is ezen a hangszeren játszik, illetve az ő nagyobbik fia, ifj. Erményi Tamás brácsás. Bedolgozik zenekarunkba Gyönyörű Zsigmond, aki közismert nagyvőfély, illetve a Magyar kultúra Lovagjaként az énekekben, a rigmusokban és köszöntőkben erősíti csapatunkat, illetve anekdotákat szokott előadni koncertjeinken. Szívesen lép fel koncertjeinken Dezsőházi Tamás is, aki a neves Bürkös zenekar vezető prímása.
Dehir.hu: Milyen dalokat játszanak? Mit kell tudni a zenei repertoárról?
Heit Lóránd: Létezik egy általános népzenei koncertünk, ahol a Kárpát-medence különböző vidékeiről szólalnak meg muzsikák, illetve népdalok. Nem olyan rég kialakítottunk egy interaktív gyermekkoncert is, szívesen játsszuk az adventi tematikus repertoárunkat, amikor annak ideje következik, ugyanakkor a magyar nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó népzenei anyagot is színpadra vittünk többször az elmúlt esztendőkben.
Tulajdonképpen ez a zenekar nem lakodalmat, keresztelőt, tánckíséretet kiszolgáló együttes – bár ilyen jellegű megbízásokat is teljesítünk alkalomszerűen - inkább a szórakoztató programmuzsika világában képzeltük el a jövőnket.
Megmaradtunk a népzene útján, nincs is ambíciónk, hogy bármilyen világzenei produkcióban gondolkodjunk. Alapvetően az autentikus népzenét, kárpát-medencei magyar népzenét visszük színpadra. Főleg a szatmári, hajdúsági zenék szólalnak meg, de szeretjük a keleti tájakról a felcsíki székely, kalotaszegi, nagysajói, mezőségi nótákat is és a közép-magyarországi részről a jászsági dallamokat. De gyakran játsszuk az 1930-as, ’40-es évek katonadalait is.
Dehir.hu: Hol lehet a zenekarral legközelebb találkozni?
Heit Lóránd: Helyszínt nem tudok mondani, mindenesetre nagy erőkkel készülünk az adventi időszakra. Általában minden adventi vasárnapon próbálunk nagykoncertezni, többnyire templomokban, ahol még meghittebb tud lenni a népi muzsika és az ismert templomi énekek egybefonódása, a karácsonyi csoda elmesélése.
Ez most a várakozás és készülődés időszaka számunkra is.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)