A debreceni írónő regénye a The New York Times kritikusát is lenyűgözte
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.02.16. 13:30 | Frissítve: 2020.02.16. 13:33
Debrecen – Hogy lehet az, hogy Szabó Magda fél évszázada írt könyve, amely a második világháborúban játszódik, a mai kor emberének is tükröt állít? Erről is beszélt Keczán Mariann muzeológus.
„Az Abigél egyszerre szívszaggató és elbűvölő, annál is inkább, mert a történetet Gina fiatalos egyszerűségének éretlen tekintetén át láthatjuk” - ez a gondolat Szabó Magda Abigélje kapcsán fogalmazódott meg, méghozzá a The New York Timesban.
Szabó Magda Az ajtó című műve külföldön is nagy sikert aratott, az Abigél pedig most még kedvezőbb visszhangot kapott az országhatáron túl, az angolra fordított regény igazi siker a tengerentúlon. Hogy miért? Többek között erről beszélt, Keczán Mariann muzeológus, a Szabó Magda Emlékház szakmai felelőse a Debreceni Színképek című műsorban.
– Szabó Magda életművének jelentősége azért is érthető a mai emberek számára, mert olyan bölcsességen alapul, amely egyrészt korosztályok közötti beszédmódot határozhat meg:
úgy is lehet ezekre a könyvekre gondolni, mint egy életre vezető kalauzra.
Másrészt a történelmi háttér sem az Abigélben, sem Az ajtóban nem kerül túlzottan előtérbe. Nem az a lényeges, hogy mikor játszódik a történet, hanem az, hogyan küzdenek meg az egyes figurák az adott problémákkal – mondta Keczán Mariann.
A szakember szerint ezek a problémák megfelelnek a mai kor gondjainak. Az Abigél mellett a Pilátus is népszerű hazánkon kívül, hiszen a műből forgatott film, a debreceni származású rendező, Dombrovszky Linda alkotása több díjat is kapott Olaszországban. Ez a könyv is egy problémával foglalkozik: az öregség és az öregséghez való viszonyulás hogyan alakítható, kell-e alakítani. Az Abigél és a Pilátus között van egy kapcsolat: az emberi méltóság kérdése.
– Az Abigél harmadik lapján megtalálható az az életbölcsesség, amelyet később a könyv során bontogat: az élethez kétségtelenül szükség van emberi méltóságra és fegyelemre. Továbbá arra, hogy az ember mindig tudja azt, hogy mi az igazi baj és mi csak a bosszúság – hangsúlyozta Keczán Mariann.
Érdekes kérdés, hogy külföldön miért pont most fedezték fel az Abigélt. A szakember kiemelte, hogy Szabó Magdának nagy volt a nemzetközi ismeretsége, regényeit 42 nyelvre fordították le, volt olyan, amelyet többször is.
– Az ajtó vonatkozásai is lefordíthatóak a mai ember számára. Harag minden kultúrában van, szeretet úgyszintén és a generációk közötti különbséget is nagyon jól áthidalja. Ez a híd szerep és a debreceniség is összefügg, mert Szabó Magda Debrecenről úgy beszél, mint egy menedékről, ahová jó megérkezni, ahol az ember otthonosan érzi magát- fogalmazott Keczán Mariann.
Azt is elmondta, hogy
az írónő jól tájékozódott az angolszász irodalomban, Jane Austinhoz és J. K. Rowlinghoz való kapcsolatát viszont a női irodalom jelenti.
– Az Abigélt sokan ifjúsági regénynek tartják, vannak, akik szerint lányregény, de ha igazán mélyére nézünk, akkor nagyon sok műfaj jelenik meg a szövegben. Szabó Magda arra is figyel a könyvében, hogy ébren tartsa a figyelmet, ezért gyakorlatilag kriminek is mondhatnánk, hiszen egy nyomozást követhetünk végig.
Keczán Mariann elárulta, hogy a Szabó Magda Emlékház mellett, éppen az írónő életbölcsességeit gyűjtik össze egy kötetben, emellett pedig a Szabó Magda Debrecene monográfia is készül.
A teljes beszélgetést a videóban tekinthetik meg:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)