A 20. századi magyar történelem egyik legsötétebb korszakát idézi meg Eperjes Károly új filmje
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2021.11.07. 13:50 | Frissítve: 2021.11.08. 12:38
Debrecen - A Magyar Passió 1950 szomorú eseményeiről és a hit erejéről vall emberközeli módon. Kritika.
ÁVH, Rákosi, feketevágás, kommunizmus: a történelemkönyvek lapjairól és a szülők, nagyszülők elbeszéléseiből egyaránt ismerős mindez, s a filmek, könyvek is gyakran foglalkoznak ezekkel a témákkal. Az ’56-os forradalom az egyik kiemelten feldolgozott szegmense múlt századi történelmünknek, de sok olyan esemény is történt ekkoriban, amely embertelenségről és végtelen gonoszságról vall, elszenvedői pedig ma is köztünk élnek, s nem szabad engedni, hogy a feledés homályába vesszenek.
Magyar Passió
Eperjes Károly rendezése a hit erejét hirdeti: a Magyar Passió című film egyik nagy erénye az, hogy azok számára is megérintő és átélhető, akik nem foglalkoznak különösebben a vallás kérdéskörével.
1950. Leopold atyát (Eperjes Károly) koholt vádak alapján kínvallatásnak vetik alá, ám nem képesek megtörni: vallatója egy fiatal tiszt (Telekes Péter), aki nem ismer könyörületet, s régi sérelmeiért kíván bosszút állni bárkin, aki felett hatalmat érez. A ferences rendi szerzetes a hitbe kapaszkodva tűri a megaláztatásokat és mutat példát azoknak is, akik embertelenül bánnak vele – eközben több mint tízezer egyházi személyt hurcolnak el a kommunisták...
Egyik nagy félelmem a film előtt az volt, hogy a legborzalmasabb kínzásokat is megjelenítik képileg a filmben, ám szerencsére ezt az ötletet elvetette a rendező, s inkább a párbeszédekre és a pszichológiai nyomásgyakorlásra helyezte a hangsúlyt. (Mint tudjuk, Mindszenty bíborost is a lehető legborzalmasabb tortúrának vetették alá, Eperjes Károly pedig szándékosan nem emelt ki ilyen horrorisztikus elemeket filmjében.)
Az ÁVH-sok erőszakosságát és túlkapásait így is megfelelő mértékben és módon ábrázolja az alkotás: ők sem csak nyáladzó, agyatlan hiénák, hanem emberek, akik a saját sebeiket takargatva sanyargatnak másokat, akik gyengébbek tőlük.
A szerzeteseket sem próbálja egysíkúan szentéletű remetékként bemutatni: ők is szeretnek viccelődni, borozni, sőt az egyik magas rangú személy kicsapongásairól is szó esik benne. Ez a kettősség teszi a filmet igazán átélhetővé és többdimenzióssá, valamint az, hogy
a legkomorabb témát képes némi pikírt humorral keverni, így nem csak egy nyomasztó „szomorúsághalmazt” kapunk.
Az apácák hányattatott sorsát is be kívánta mutatni a rendező: a nők szenvedései már a második világháború alatt elkezdődtek, amikor katonák erőszakoskodtak velük, többüknek még gyereke is született. A kommunisták által ingyenélőkként emlegetett szerzetesek sem jártak sokkal jobban, fizikai munkára fogták őket, miután korábbi lakhelyükről erőszakkal kitelepítették őket.
A képi megjelenítés igazán jól sikerült, szépek a képek, a beállítások, jó a fény-árnyékkal való játék, s az egyházzenei aláfestés is tovább mélyíti az atmoszférát. A film úgy képes hatni, hogy – néhány esettől eltekintve – nem válik túlzottan patetikussá, ami szintén nagyon elvihette volna egy másik irányba.
Eperjes Károly szenvedése nagyon mélyről jövőnek és emberinek hat, akárcsak Telekes Péter belső vívódása, amelyben harag, sértettség és a megértés iránti vágy keveredik.
A Magyar Passió című film érdekes lehet a vallás és a magyar történelem iránt érdeklődőknek egyaránt: rétegfilm, amely biztosan megtalálja majd közönségét.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 1050 Ft, 2D gyermek/diák – 950 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 850 Ft, 3D normál: 1280 Ft, 3D gyermek/diák – 1180 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 1080 Ft.
Kapcsolódó cikkek: