28 év, 34 művész, 50 alkotás: különleges kiállítás nyílt Debrecenben – fotókkal, videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.10.18. 17:45 | Frissítve: 2023.10.18. 18:38
Határon túli és anyaországbeli festők – köztük a debreceni Madarász Gyula – festményét állították ki a Partium Házban.
A Nagybánya Tájképfestő Telep 28 éve (1996-2023) címmel nyílt kiállítás a magyar festészet napján Debrecenben, a Partium Házban.
„Huszonnyolc esztendő alkotótevékenységének lenyomatait egyetlen kiállításba gyömöszölni lehetetlennek tűnő, mégis megvalósítható, bohém képtelenség.
Mert bár festőpalettánk korántsem teljes, válogatásunk azt az alkotói erőt sugározza, amit Hollósy Simon öröksége, a nagybányai festőiskola 1896-os létrejötte óta pulzál a világ felé tájról, térről, időről, Istenről” – mondták a tárlatszervezők.
A második világháborúig kreatív szabadságban működő nagybányai festőtelep volt az a transzilván művészeti kohó, amit Európa kortárs alkotó szellemisége táplált és tett korszerű széppé, ahol a plein airtől az avantgárdig minden áramlat sikerrel vetette meg lábát.
A Kereszt-hegy lábánál nagyot változott a világ. Nagybánya középkori utcahálóján tisztes múltjuktól megfosztott bányászházak sorakoznak, a város régisége immár kopottgúnyás magány rendetlenül odavetett paneltömbök terhével megrakodva, ám a festők százait megragadó szellemiségét, a táj istenadta szép vadságát, színeit, fényeit nem lehet kisöpörni. Ezt az európai művészeti kánonba beemelt örökséget vállalta fel Véső Ágoston nagybányai festőművész és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi vezetője 1996-ban, amikor a püspökség fennállásának 75. és a festőiskola létrejöttének 100. évfordulója alkalmából megszervezte az első tájképfestő telepet.
A Kárpát-medence legelhivatottabb művészeit vonzotta magához azóta a nagybányai táj, a figuratív festőknek azt a vonulatát, akik a világ isteni teremtettségére rácsodálkozva immár konzervatív hittel és lélekkel kapaszkodnak a Hollósy-, Réti-, Thorma-, Ziffer-, Krizsán-, Mikola-féle lázadó, a 19. század végi és a 20. század első felének erdélyi-partiumi piktúráját korszerűvé tevő, nagy festőgenerációkba.
Az utódnemzedék alkotótáborainak „szülötteit” ez idő tájt a Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület gondozza a Szentháromság Római Katolikus Esperesség támogatásával, ebből a több mint 300 művet számláló hagyatékból 34 művész 50 alkotását mutatják most be a Partium Házban.
„Az igaz művészet által az ember több lesz, jobb lesz, az igaz művészet út az Istenhez”
– hiszi és vallja a telepet vezető, immáron 92 éves Véső Ágoston, akit még Nagy Oszkár korrigált, s aki mint ívelő híd a jelen és a közelmúlt között őrzi Nagybánya szellemét. – „Az a fajta ihletett kísérletező kedv jellemzi e műveket és művészeket, ami a hajdani nagybányai festőiskolát is megtermékenyítette. Ez annak a tájnak a műve, melyben ott lakik az Isten, s annak a lélekperzselő felismerése, hogy ott lakik az Isten.”
A megnyitón köszöntőt mondott Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a telep alapítója és Hetei József debreceni önkormányzati képviselő. Szakmai megnyitó beszédet mondott Szilágyi András filozófus, költő, művészeti szakíró. Az eseményen közreműködött a Trio Consort vonósegyüttes.
Hetei József azt mondta, a Partium Ház összekötőkapocs lehet a debreceniek és a külhoni magyarok között.
- A Partium Ház lényegében egy hidat képez Debrecen és a Partium között. Itt ez a kis közösség, ez a hely próbálja ápolni a külhoni kultúrát, próbálja itt megjeleníteni és ezzel erősíteni a nemzeti összetartozás-tudatot. Debrecen városa pedig ebben teljes mértékben elkötelezett – tette hozzá az önkormányzati képviselő.
A tárlat december 4-ig látogatható.