Most vagy soha! Forradalmi hevületre hív a márciusi ifjakról szóló film
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2024.03.15. 13:40 | Frissítve: 2024.03.16. 10:12
Debrecen - Végig ezer fokon ég a Petőfi és baráti köréről szóló történelmi alkotás, ami érdekes megvilágításba helyezi az 1848 márciusában történteket. Kritika.
Minden idők legdrágább magyar gyártású filmjét mutatták be a hazai mozik március 14-én: a Most vagy soha! című történelmi film a 176 évvel ezelőtti eseményeket idézi meg, és 6 milliárd forintba került. Az utóbbi években érezhető egy olyan törekvés a hazai filmgyártás területén, hogy a "dicső" eseményeket igyekeznek minél inkább piedesztálra emelve bemutatni, kalandokat gyártani oda is, ahol amúgy alig volt. A jelenleg kevésbé tetsző eseményeket pedig inkább rossz színben próbálják feltünteni a készítők.
Most vagy soha!
Itt az idő, most vagy soha! Ez az egyik leginkább ismert irodalmi idézet hazánkban, Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeménye egyetlen március 15-i megemlékezésről sem hiányozhat. Így a címválasztás betalál, s valljuk be, a színészválasztás is ügyes volt, hiszen
a forradalmi és szerelmi hévben égő ifjú költő alakját megidéző Berettyán Nándor valóban hasonlít arra a Petőfire, aki a festményekről, dagerrotípiáról visszanéz ránk.
A bemutató dátuma is jól időzített, mikor máskor, ha nem március idusán mutassanak be egy ilyen filmet, amire be lehet ülni a hosszú hétvége alkalmával.
Ilyen előfeltevésekkel ültünk be a moziba, de milyen szájízzel távoztunk? Keserédessel, finoman szólva. Annak ellenére, hogy történelmünk egyik legfontosabb sarokkövét idézi meg a Most vagy soha!, valahogy mégis súlytalan marad.
A Most vagy soha! lehetett volna egy igazán remek film: olyan, amit szívesen mutatunk meg a gyerekeknek az iskolában, hogy lássák, milyen események zajlottak azon a két sorsdöntő napon, milyen jellemű fiatalemberek voltak azok, akik életüket is feláldozták volna a változásért.
Ehelyett egy klisés, giccses, hollywoodi filmeket idéző fordulatokkal teli, szájbarágós történetet kapunk, amiből csak az nem derül ki, miért ennyire hevesek a márciusi ifjak.
A csoportosulás tagjait ugyanis vagy felbőszült fiatalokként, vagy nőcsábász, idétlen fickókként ábrázolják, de leginkább papírmaséfiguráknak tűnnek. Petőfi pedig szupersztár-szuperhős keverék, a nemzetet felemelő csillag, akiről bár azt tanultuk az iskolában, hogy nem volt túl jómódú ember, egy gyönyörű polgári lakásban él Pesten nejével, Szendrey Júliával, mindketten úri módra öltöznek, kávéházban szórva a pénzt.
Az is furcsa, hogy március 14-én este a film szerint Júlia kész tényként kezeli Petőfivel, hogy várandós fiukkal, de csak december 15-én született meg Zoltán. Úgy tűnik, a feleség nemcsak kiváló műfordító és házastárs volt, de jövendőmondó is.
Számomra különösen irritáló volt az, hogy az amúgy is túlnyújtott 135 perces játékidő körülbelül 90 százalékában aláfestőzene szólt. Aki látott már filmet életében, az tudja, hogy csak a stratégiai fontosságú jelenetek alá kell ilyen zene, különben pont a lényeg vész el, az, hogy felhívja a figyelmet valamire. A kevésbé sikerült Pesti balhé című filmet is jegyző Lóth Balázs rendező és a készítőgárda a jó kétórás film alatt végig forradalmi hévben akarta tartani a nézőközönséget. Ám egy jó mozi sem működik így: kellenek a váltakozó ritmusok, hogy az érzelmi mélységeket megélhesse a néző. Ez ebből az alkotásból sajnos teljesen kimaradt.
Furcsa volt számomra az is, hogy a készítők beleerőltettek egy akciószálat a filmbe, sőt többször is az Aladdint idézték meg: az egyik jelenetben Petőfi Júliával kiugrik az ablakon, és mielőtt kezét nyújtaná neki, megkérdezi: bízol bennem? Az animációs filmben a címszereplő ugyanezt kérdezte ugrás előtt Jázmin hercegnőtől.
Érdekesség, hogy több debreceni színész is fontos szerepet játszik a gigaköltségvetésű moziban: láthatjuk Dánielfy Zsoltot, Vranyecz Artúrt, valamint a főszerepet játszó Berettyán Nándor is debreceni születésű, az Ady-gimiben tanult, akárcsak a testvére, Berettyán Sándor, aki szintén szerepel a filmben.
Egy biztos: sokkal többre és jobbra képes ettől a magyar filmgyártás, főleg ennyi pénzből.
A filmet megtekinthetik az Apolló moziban. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 1690 Ft, 2D diák/nyugdíjas/pedagógus – 1400 Ft, 3D normál: 1790 Ft, 3D diák/nyugdíjas/pedagógus – 1450 Ft.