Színboldogságban úsznak a debreceni festő képei – videóval
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2021.01.14. 08:37 | Frissítve: 2021.01.14. 08:52
Debrecen – Miközben nagy képein dolgozott, új felfedezésekre tett szert Buka László. Sajátos utat nyit előtte ez a világ - meséli.
A napokban egy rövid, de annál érdekesebb videó került elő a közösségi média felületén. A létavértesi Városi Könyvtár és Művelődési Központ tette közzé a debreceni Buka László sajátos technikával készült munkájáról.
Mitől és miért más ez a képi világ, ez a technika, mint amit megszoktunk tőle, s hogyan készülnek ezek az alkotásai? - tettük fel kérdéseinket a festőnek, aki szívesen mesélt minderről.
- Kint, a teraszomon, ahol dolgozni szoktam, körülbelül 15 éve készül egy két és félszer két és fél méteres kép. Általában igyekszem minél nagyobb méretű képeket festeni, akkor is, ha tudom, hogy kimerítőek, nagy szenvedés van bennük.
Mivel főleg farostlemezekre festek, sok-sok farost hulladék kerül mellém. Ezeket olykor mint kis palettákat használom, ezeken keverem a festéket. S ahogy festem a nagy képeket, azt veszem észre, hogy ezeken a kis farost darabokon olyan színharmóniák és színegyüttállások jönnek létre, melyeket szinte ha akarnék sem tudnék megfesteni...
Ez túlmutat azon, hogy tervezek valamit. Akaratlanul, véletlenül jönnek létre, s ezáltal sokkal izgalmasabbak tudnak lenni.
Amikor ezt felfedeztem, elkezdtem direkt módon gyűjteni ezeket a darabkákat. Amikor megszárad rajtuk a festék és a festékmassza domború lesz, egyik-másikra még néhány pontot vagy vonalat odateszek, ha úgy érzem, s ennyi tudatossággal alakítom a képet.
Kis darabokról van szól, mert ezek tényleg legfeljebb öt, nyolc vagy tíz centis felületek. Könnyen mozdíthatóak tehát. Nagyjából egy-másfél éve elkezdtem ezeket kivinni ezeket a „színboldogságban” úszó felületeket a különböző alkotótelepekre, s ott megpróbálom felnagyítani őket…
Izgalmas folyamat ez, mert túlmutat azon, hogy ki vagyok én, és egy nagyon sajátos utat nyit meg előttem ez a világ.
Néha olyan színek találkoznak, amiket egyébként lehet, hogy nem tennék egymás mellé. Az utóbbi években azonban éppen általuk megszerettem mondjuk a fekete és a kék, vagy éppen a rózsaszín és a sárga bizonyos árnyalatának harmóniáját.
Azzal pedig, hogy megpróbálom felnagyítani a kicsi képeket, nagyon sokat tanulok én is. Ahogy a gyerekrajzokból is sokat lehet tanulni, mert a gyerekrajzoknál nincsenek fékek, gátak… Ezeket kell átugrani.
Buka Lászlót ismerhetjük, mint tanárembert, aki annak idején matematika és rajz szakon végzett, s most a Dóczy Református Gimnázium tantestületét erősíti. Tevékeny festőként is, aki képeivel a szerves műveltség világában van jelen, a többek között Makoldi Sándor és Pap Gábor nevével is fémjelzett világban. De hagyományőrzőként is, aki életben tartja, tovább viszi a regölést, s aki ezért 2008-ban megyei Prima Primissima díjat kapott.
Közzétette: Buka László - & nbsp;