Sokan költöznek az agglomerációba, ilyen intézkedésekkel fordítanák meg a tendenciát Debrecenben – videóval
Szerző: Keserű Zsuzsa | keseru.zsuzsa@mcdb.hu Közzétéve: 2023.06.07. 18:15 | Frissítve: 2023.06.08. 12:14
Debrecen – Csökkent Magyarország népessége és a települések lélekszáma is változott az utóbbi évtizedben. Az októberi népszámlálás adataiból kiderül, hogy miként országosan, úgy Debrecen és a környező települések lakosságszáma is átalakult, sokan költöznek az agglomerációba. Bocskaikertben és Mikepércsen nőtt legnagyobb mértékben a lakosságszám, míg Hajdúszoboszlón és Debrecenben csökkent. Papp László polgármester azt mondta erről a DTV Híradónak, a cívisvárost is jellemzi ez a folyamat, de a több tízezer új munkahelynek köszönhetően ezt a tendenciát meg lehet fordítani.
Erdeiné Zelenák Fruzsina és családja tavaly költözött Debrecenből Bocskaikertbe, szeretnek itt lakni.
– Van kisbolt, van patika, van posta, tehát ezek így elérhető dolgok. A többiért meg úgyis vagy Hadházra megyünk, vagy Debrecenbe – mondta a Debrecen Televízió stábjának.
A településen egyre több gyermek születik és sokan is költöznek ide. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint a vármegyében itt növekedett a legjobban lakosságszám, 11 év alatt 25,5 százalékkal.
Szőllős Sándor, Bocskaikert polgármestere rámutatott, a 4200 fős városban folyamatosan igyekeznek fejleszteni a víz- és elektromos hálózatot.
– Lefektettük azokat a prioritásokat, hogy mik azok az elsődleges célok, amelyeket fejleszteni kívánunk. Ezek között szerepelnek természetesen az infrastrukturális fejlesztések, az úthálózatnak és az intézményhálózatnak is a fejlesztése, hiszen az egyre növekvő lakosságszám igényli, hogy el tudjuk őket megfelelően látni, a gyerekeket bölcsődében, óvodában, iskolában fogadni – fogalmazott Szőllős Sándor.
Bocskaikert után Mikepércs lakossága nőtt a legjobban: 18,2 százalékkal, Hajdúsámsonban 6,5 százalékkal emelkedett a lélekszám. A KSH felméréséből az derül ki, hogy
ez egy országos tendencia: a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké jellemzően gyarapodott.
– A népesedési viszonyok eltérően alakulnak a különböző típusba tartozó településeken is, ez igaz a születésekre, a halálozásokra, illetve a vándorlási folyamatokra is – hangsúlyozta Kovács Marcell, a népszámlálás vezetője Központi Statisztikai Hivatalnál.
2011 óta Debrecen lélekszáma is csökkent 5,6 százalékkal. Van egy másik aspektus is, ami viszont örömteli, hogy a lakásállomány-növekedés az Debrecenben a régióban egyedül kimutatható.
Papp László polgármester azt mondta DTV Híradónak, a cívisvárost is jellemzi az a folyamat, hogy az emberek a nagyobb gazdasági növekedéssel rendelkező településekről az agglomerációba költöznek a magasabb ingatlanárak miatt.
Ezt a tendenciát a többek között ingatlanfejlesztésekkel és önkormányzati bérlakásprogrammal szeretnék megfordítani. A városvezető szerint az agglomerációval együtt érdemben nem csökkent Debrecen és térségnek a lélekszáma.
– Debrecen Győr mellett az a vidéki város, amely még azt a tendenciát is képes lesz a következő 10 évben megfordítani, ami most az elmúlt 10 évet jellemezte. Én arra számítok, hogy a létrejött 16 ezer új munkahely kapcsán és még jövőben létrejövő új munkahelyek kapcsán, hogy Debrecen népessége újra növekedni fog – mutatott rá Papp László.
A városvezető kiemelte, a környező településekkel való együttműködés rendkívül fontos és Debrecen szerepet vállal a térség infrastrukturális fejlesztéseiben is.