Pásztorok találkoztak a világ közepén, a Hortobágyon – fotókkal
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2016.08.29. 09:39 | Frissítve: 2016.08.30. 08:27
Hortobágy – Főző- és bajuszverseny, bodzás jégkása, gyönyörű népviseletbe öltözött gyerekek és felnőttek, lendületes muzsika, jó idő: ilyen volt ez a vasárnap.
Országos pásztortalálkozóra és főzőversenyre invitálta a közönséget augusztus utolsó hétvégéjén a puszta világába Rózsa Péter, az ismert biogazda és családja (közösen a Magyar Biokultúra Szövetséggel). Balmazújváros irányából Tiszacsege felé menet kellett letérni az összekötő úton a Nádas kapunál. Aki keresztülküzdötte magát az aszfaltot sosem látott, hepehupás és poros úton, különleges világba érkezett. Hatalmas kirakodóvásár, kondérok, népzene és népviseletbe öltözött lányok és fiúk, nők és férfiak tömege mutatta: a hagyomány továbbélése nem illúzió itt.
Sok ismerős arc feltűnt a forgatagban: ott volt Győry Győző a Forgórózsa táncosaival, Molnár Miklós és bandája (akik fergeteges muzsikát szolgáltattak a táncházhoz), lehet csacsira pattanni, remek fröccsöket és szörpöket kóstolgatni. A jégkása itt bodzás volt és barackos, ízletes sajtok, húskészítmények, zöldségek és gyümölcsök mosolyogtak az érdeklődőkre. A vállalkozó kedvűek a vókonyai kápolnához is elsétálhattak, mely Makoldi Sándor keze nyomát is magán viseli. Olyan remek borászok tűntek fel, mint Kaló Imre és Hegyi Ádám. Tamás Gábor, a neves építész ezúttal a fakanalat forgatta nagy elszántsággal. Kezet szoríthattunk Fehér Gáborral, a kiváló mesterszakáccsal, aki most is elegánsan végezte a munkáját, s vizsgálta, mi készült a bográcsokban. Minket Wesser László invitált kondérjához: mint mondta, ezúttal úgy döntött, pikáns lóragut készít Kaló-borral.
Kimondani is sok, hány éve táncolok már, mesélte Rónai Anikó, akit mikor arról faggattunk, nem meleg-e ez a népviselet, ami nyakig gombolt blúzból, csinos szoknyából és kopogós cipőből áll, nevetve rázta a fejét, hogyha az ember úgy közelíti, akkor nem. Akár egy karneváli menetet is végig lehet táncolni: csak el kell fejben dönteni. Ezt erősítette meg a sokoldalú, Nagykőrösről érkezett Bíró Zoltán is, aki több ízben is csodás versekkel szórakoztatta a közönséget. Mint mondta, kovácsként, hentesként, vőfélyként is szokott dolgozni, mikor minek van a szezonja, de higgyük el, magyarázta, a fizika tételeit is megcáfolja az a csoda, hogy bőrmellénye alatt az inge háta nem izzad meg, de ha azt leveszi, pillanatok alatt nedves lesz a ruhadarab. S huncutul mosolygott, mikor étellel kínálták, mert olyan eszközt húzott elő, melynek egyik vége kanál, a másik villa volt.
Az időjárás az előzetes várakozásoknak megfelelően kegyesnek bizonyult a rendezvényhez. A nap szépen sütött, igazi nyár volt: minden adott ahhoz, hogy az a pár ezer ember, aki felkerekedett, s eljött ide, jól érezze magát ezen a ragyogó vasárnapon.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)