Öt is lesz belőle Hajdú-Biharban – de mi is az a szabad vállalkozási zóna?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.02.14. 09:19 | Frissítve: 2013.02.14. 17:52
Debrecen – Az elmúlt időszakban a magyarországi területfejlesztési politika nem volt sikeres, Európa húsz leghátrányosabb régiója között négy magyar van.
Szabad vállalkozási zónákat hoz létre a kormány az ország legelmaradottabb régióiban. Hajdú-Biharban öt kistérségben lesz ilyen. A szabad vállalkozási zóna előnyeiről volt szól a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorának szerda esti adásában, ahol Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt a vendég.
Miklóssy Ferenc kifejtette, hogy az elmúlt időszakban a magyarországi területfejlesztési politika nem volt sikeres, hiszen Európa 271 régiója közül négy magyar régió van a leghátrányosabb húsz között.
- Nemcsak uniós szinten, hanem Magyarországon belül is nyílik az olló: a Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország fejlődik, de Észak-Magyarország és az Észak-alföld egyre jobban lecsúszik. Mindenképpen új eszközök kellenek, hogy elősegítsük a gazdasági, társadalmi felzárkózást. Más eszközökre van szükség, mert a korábbiak nem működtek. Ilyen a szabad vállalkozási zóna. Azt szeretnénk, hogy az érintett területeken a helyi vállalkozások olyan új fejlesztésekbe kezdjenek, amelyek kedvezményt kapnak. A vállalkozási zónát létrehozó területfejlesztési törvénnyel párhuzamosan egy másik törvény is módosult, ennek köszönhetően az új munkahelyeket létrehozó vállalkozások adókedvezményt kapnak. A több millió forintos munkahelyteremtő támogatások mellett a létszámnövekménynél két évig egyáltalán nem kell fizetni a munkabérjárulékot, a harmadik évben is csak 50 százalékát – magyarázta az elnök.
Miklóssy Ferenc kiemelte, hogy a program mindenféleképpen arra ösztönöz, hogy a vállalkozó a térségben meglévő, viszonylag alulképzett munkaerőt jelentős munkaerőt igénylő ágazatokban foglalkoztassa.
- Ha ez más támogatási rendszerekkel párosul – például megfelelően megszervezett áruértékesítés, élelmiszergazdaság –, akkor ennek nagy eredménye lehet abban, hogy jelentős exportcikkek, vagy a magyar piacot kielégítő áruk jöjjenek létre. Ez ösztönzi, hogy a következő hét évben ezek a térségek, ezek a fejlesztések nagyobb támogatást, több kedvezményes hitelt kapjanak, ezzel megteremtve bizonyos kereskedőházakat, hogy a megtermelt termékeket tudják értékesíteni. Bízunk benne, hogy ez egy komplex fejlesztési rendszernek az első része, amely kimondja, hogy ezeknek a szabad övezeteknek kiemelt támogatásra van szükségük. Ha ezek a térségek összekapcsolódnak, akkor az eredményességüket jelentősen növelhetik – mutatott rá az elnök.
Miklóssy Ferenc elmondta, hogy most még csak az alaptörvények születtek meg, a jövőben a megyei önkormányzatok vannak felhatalmazva a területfejlesztéssel.
- A kedvezményes térségekben lévő önkormányzatoknak, polgármestereknek, vállalkozásoknak kell kitalálnia a fejlesztési lehetőségeket, és a megyei térségekbe leosztott fejlesztésekből kell a következő időszakban erre több pénzt fordítani. Ez még csak az első kapunyitás. Reméljük, hogy ez a kapu egyre szélesebbre tárul, és több ösztönzés lesz, mert önmagában ez még nem tudja a kívánt eredményt elérni – vélekedett a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Dehir - Esti Közelkép 2013-02-13
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)