Ön venne a boltban hajdúhadházi bort?

---

Több évtizedes kihagyás után újrakezdik a szőlőtermesztést és a bortermelést Hajdúhadházon. Komoly hagyományai vannak a településen az ezerjó, a kadarka, vagy a kövidinka termesztésének. A kezdeményezés mögé állt a megyei Értéktár Bizottság, a telepítést pedig az állam támogatja.

---

A második világháború után az ezer hektárt is meghaladta a Hajdúhadház körül telepített szőlőskertek nagysága. A rendszerváltás után viszont nem maradt meg a borvidék besorolás.  Most újra termesztik a szőlőt.

- Az önkormányzat mint zászlóshajó kezdett hozzá az elhagyott szőlőskertek felújításához, cserszegi fűszeres, kékfrankos, illetve csemegeszőlő fajtákat is telepítettek – sorolta Csáfordi Dénes, Hajdúhadház polgármestere.

A szőlőtermesztés és a bortermelés több, mint régi hagyomány, munkahelyet teremt és fellendíti a gazdaságot.  Ez a megyei Értéktár Bizottság célja is.

-    Ha a gazdasági innováció kulturális kötődéssel és hagyományokkal párosul, akkor eredeti és fogyasztható terméket is elő lehet állítani, nem pedig behozni 2-3000 kilométerről – hangsúlyozta Jantyik Zsolt, a HBM-i Közgyűlés Értéktár Bizottságának elnöke.

Hajdúhadház nagy lehetőségének tartják a kezdeményezést. Kiderült ez a városban rendezett első Szőlészeti és Borászati Konferencián. Az ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos azt mondta: a város újrakezdés előtt áll. Kiss Eliza szerint a jól bevált szőlőfajtákon túl újdonságot is kell termelni. Olyan bort, ami hozzájárul Hajdúhadház imázsépítéséhez.

- Fontos lenne abba az irányba elmenni, hogy melyek azok a szőlők, amelyekben egyediek lehetünk, amivel nem másolunk más borvidékeket, amivel fel tudjuk építeni a településnek vagy a környéknek az imázsát – vélekedik Kiss Eliza szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos.

Az elmúlt években 6 milliárd forintot költött az állam a szőlőtelepítésre, ennek a támogatásnak a felét az Alföldön használták fel.

Dehir - Azon dolgoznak, hogy újra legyen hajdúhadházi borvidék