Nincs hol megtanulni a szakmát
Szerző: Szatmári Alexandra | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.01.24. 08:38 | Frissítve: 2011.01.24. 08:38
Míg 2006-ban 3 ezernél is több szakmunkás tanulót foglalkoztattak volna a Hajdú-Bihar megyei cégek, addig 2010 első 11 hónapjában mindössze 160 diákot tudtak fogadni. A szakember szerint ez főképp a gazdasági válság miatt van így.
Az évek során folyamatosan nőtt a kamarák szakképzésre vonatkozó, törvényben foglalt feladatainak száma. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már 127 szakmában a vizsgák szervezésén, vizsgatételek kidolgozásán és az elnökök delegálásán túl meghatározza, hogy a szakiskolák mennyi gyakorlati és mennyi közismereti óraszámban, milyen vizsgakövetelmények mentén és milyen tematikával képezzék a tanulókat.
– A szakképzés rendszere ellentmondásos, hiszen nincs szinkronban az elhelyezkedettek és a végzettek aránya – fogalmazott Parrag László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint elmondta, meg kell szüntetni a lemorzsolódást a gyakorlati szakképzésben. Szükség van a gyakorlati képzés óraszámának emelésére, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények meghatározására és a központi program felülvizsgálatára. Továbbá a szakmai szervezeteknek érdekelteknek kell lenniük a szakképzésben. – Hinni kell abban, hogy a kamarai rendszert és ezáltal a gazdaságot is meg tudjuk reformálni – vélekedik Parragh László.
Alig van már gyakorlati hely
A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) 2001-től végzi a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzését, majd 2004-től az ellenőrzés folyamata részben átalakult, illetve kibővült az akkreditációval. Három évvel később, 2007-től pedig egy harmadik ellenőrzési fokot építettek a rendszerbe, a bevezető ellenőrzést, amelyet a tanulóképzésre igényt bejelentő vállalkozásoknál végez a kamara. A tanulóigény bejelentések száma Hajdú-Bihar megyében 2006-ban 3022 volt, ez a szám 2010 novemberére drasztikusan, 159-re csökkent. Ennek okáról és a lehetséges megoldásokról a Debreceni Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) ügyvezetőjét, Hajnal Jánost kérdeztem. – Úgy gondolom, hogy a csökkenés oka elsősorban még mindig a gazdasági válság, az, hogy nincs valós munkaerőpiaci kereslet. Főként a kisebb, kevesebb tanulót foglalkoztató gyakorlati helyek érintettek, hiszen ők nem igazán tudják megoldani az előfinanszírozást. A képzőhelyek esetében legalább egymillió forint lenne az az összeg havonta, ami után már úgymond „megérné” nekik tanulókat foglalkoztatni. További megoldás lehetne esetleg az is, ha egyösszegű általányt kapnának a kisebb képzőhelyek – foglalta össze az ügyvezető.
A szakma kiválóságai
A HBKIK először 2008-ban szervezte meg az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV). Az írásbeli elődöntők szervezése és lebonyolítása a megyei kamarák feladatkörébe tartozik, míg a gyakorlati és elméleti feladatokat is tartalmazó döntő országosan valósul meg a Szakma Sztár Fesztivál keretében Budapesten. Megyénkből a 2010-es évben 8 szakmában 10 diák vett részt, az összesen 19 szakmában induló 189 versenyző közül.
Szakmai szintvizsgák
A szintvizsgák szervezése, koordinálása és lebonyolítása a 2004/2005-ös tanévben kezdődött. A vizsgát - amely csak gyakorlati részből áll - a teljes gyakorlati képzési idő felénél szervezik meg, mivel ebben az időszakban lehet leginkább felmérni a tanulók addig elsajátított szakmai tudását, gyakorlati felkészültségét. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2011-ben január 10-e és június 6-a között bonyolítja a szintvizsgákat, amelyre a képzőintézményekből 23 szakmában összesen 1726 tanuló jelentkezett.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)