Nagyon édes jegesmedvék születtek a Hortobágyon... ööö, bocs, komondorok – videóval
Szerző: Rituper Tamás | rituper.tamas@dehir.hu Közzétéve: 2019.03.28. 22:40 | Frissítve: 2019.03.29. 17:18
Hortobágy - Öt kis komondor kölyök látott napvilágot a pusztában. Igen elevenek, és imádnak a rackabárányokkal játszadozni.
Hófehér szépségek születtek a Hortobágyon – adta hírül Facebook-oldalán a nemzeti park igazgatósága. Mint írják, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság génmegőrzési feladatai között komondorok tenyésztését is vállalta.

Ötből kettő
2019 februárjában öt kis komondor kölyök látott napvilágot a pusztában. Igen elevenek, játékosak, és
imádnak a rackabárányokkal játszadozni.
Ha már szóba kerültek a rackák… Azt tudták, hogy a Hortobágyon él az ország egyetlen racka kos törzstenyészete? A pörge szarvú juhok honfoglaló őseinkkel érkeztek a Kárpát-medencébe. A II. világháború után csak a Hortobágyon maradtak fenn kis létszámban, ezért egy ideig hortobágyi racka nevet viselte a fajta.
A komondorról pedig azt írja a Wikipedia, hogy az egyik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. Nevének több magyarázata is van. Valószínűleg a kuman (kun) szóból származik, 1454-ben bukkant fel nyelvemlékeinkben,
a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondort vagy komondort.
A szó a türk nyelvekben a kumanokhoz tartozást jelentette. Kimondottan embercentrikus, szeretetét nem csak gazdájára, hanem a családtagokra és a közeli barátokra is kiterjeszti.
A komondorok pici és fiatal korukban (jeges)mackószerű bundát viselnek, a bundájuk tincsesedése 10-12 hónapos korban kezd kialakulni.
A Hortobágyon idén nem csak komondorokkal gyarapodik az állatállomány. A világ egyik (nekünk a) legszebb lófajtája, a nóniuszok csoportja is szépen nő majd. A vemhességek alapján körülbelül ötven csikóval gyarapszik ezen a télen és tavasszal a Mátai Ménes.

A Hortobágyon a feljegyzések szerint 1671 óta van lótenyésztés, akkor Debrecen város ménese legelt ott. A nóniusz az 1800-as évek közepén került oda. A Hortobágyi Nonprofit Kft-nél kiemelt feladat, hogy megőrizzék a magyar fajta genetikai értékét.
A szürkemarháknál lényegesen nagyobb a szaporulat: december elején kezdődött meg az ellés időszaka: nagyjából
1200 pirók borjú
látta meg a napvilágot az elmúlt hónapokban.

A Hortobágyra az újszülöttek mellett azért is érdemes kilátogatni, mert ugyan ott is nagyon komolyan veszik a természet és az állatok védelmét, de mégsem olyan „komolyan”. Míg egyes nemzeti parkokban alig lehet tenné egy lépést anélkül, hogy ne szóljanak rá az emberre, a Hortobágyon sokkal nagyobb a „lazaság”,
valahogy ott senki nem képzeli azt, hogy egy turista fényes nappal ellop egy ötszáz kilós lovat.
Így az állatokhoz (legyenek lovak, szürkemarhák, racka juhok vagy komondorok) egész közel kerülhetünk, s ha mondjuk a kíváncsi gyermekünk egy patkolókovácshoz ólálkodik oda, ő kedvesen meg fogja neki mutatni, mit is csinál éppen. És ehhez belépőjegyet sem kell váltani.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)