Nagy munkák kezdődnek a Keleti-főcsatorna hajdú-bihari szakaszán is
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.09.28. 12:59 | Frissítve: 2017.09.28. 16:50
Az 1956-ban átadott Keleti-főcsatorna a több mint hatvan éves üzemelés következtében felújításra szorul. A mederben helyenként jelentős mértékű feliszapolódás alakult ki, melynek következtében lecsökkent a vízszállító kapacitás, de a műtárgyak is felújítást, néhány esetben átépítést igényelnek. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciumban áll neki megbirkózni a feladattal – hangzott el egy csütörtöki sajtótájékoztatón Debrecenben.
A Keleti-főcsatorna a Tiszántúl, az ország egyik legaszályosabb területének vízgazdálkodási gondjai enyhítésére létrehozott Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer része. A főcsatorna a Tiszából gravitációsan nyeri a vizét, ezt a Tisza vízszintjét hét méterrel megemelő tiszalöki duzzasztás teszi lehetővé. A Keleti-főcsatorna teljes hossza mintegy 100 kilométer: Tiszavasvárit, Hajdúnánást, Hajdúböszörményt, Balmazújvárost, Hajdúszoboszlót és Bakonszeget is érinti.
A főcsatorna 200 ezer hektár föld öntözését, valamint több mint 9 ezer hektár tógazdaság és vizes élőhely létesítését teszi lehetővé. A Keleti-főcsatorna mindemellett a kiemelt fontosságú ivóvízbázisok közé tartozik. A balmazújvárosi vízkivételi művön keresztül ugyanis 1974-től részben innen kapja ivóvizét, valamint ipari és öntözővizét az ország második legnagyobb városa, Debrecen, illetve több környékbeli település. A Keleti-főcsatorna a Körös-völgy szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír, mivel a vízleadó útvonalakon keresztül évi 300-400 millió köbméter vizet biztosít ebbe a térségbe. A Keleti-főcsatorna ezen túlmenően a horgászati hasznosítása kapcsán, valamint a töltések menti hétvégi telkek révén további jóléti szerepet is betölt. A főcsatorna Tiszalöktől Balmazújvárosig hajózható, a hajók maximum 13 kilométer/óra sebességgel közlekedhetnek. A Keleti-főcsatornából Tiszavasvárinál ágazik ki az Alföld másik jelentős csatornája, a Nyugati-főcsatorna.
Bara Sándor, a Tivizig igazgatója elmondta, az 1956-ban átadott Keleti-főcsatorna a több mint hatvan éves üzemelés következtében felújításra szorul. A mederben helyenként jelentős mértékű feliszapolódás alakult ki, melynek következtében lecsökkent a vízszállító kapacitás. A műtárgyak felújítást igényelnek, illetve némelyik esetében átépítés szükséges. A feliszapoltság különösen a Keleti-főcsatorna torkolati szakaszán jellemző.
A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság az Országos Vízügyi Főigazgatóság konzorciumi partnereként sikeresen pályázott az üzemeltetésébe tartozó Keleti-főcsatorna felújítására, több mint 3 milliárd forint uniós támogatást nyert a konzorcium.
Ebből a pénzből emellett többek között kikotorják a Keleti-főcsatorna torkolati szakaszát, hordalék- és uszadékterelőt építenek a tiszai torkolatnál, felújítják a tiszavasvári beeresztőzsilipet, felújítják a balmazújvárosi bukó gépészetét, új duzzasztót építenek Hajdúszoboszlónál, valamint új vízleadó zsilipet Bakonszegnél.
A kivitelezési munkálatok a Keleti-főcsatorna mentén felmerülő vízigények folyamatos kielégítése miatt szakaszosan kezdődnek meg. A kivitelező a Kötiviép'B Kft. A teljes beruházással 2019 áprilisában végeznek.
Pajna Zoltán, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke a főcsatorna gazdasági szerepe mellett a turisztikai jelentőségét hangsúlyozta: a mintegy 100 kilométer hosszúságú csatorna megerősített töltésein kerékpárutakat is kialakítanak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)