„Mostani jó döntéseinkkel tíz, húsz, harminc évre előre megalapozható családi gazdaságaink, vállalkozásaink jövője”
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.05.14. 10:05 | Frissítve: 2022.05.16. 08:16
Debrecen – Május 20-a nagyon fontos nap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára, hiszen agrárkamarai választások következnek. Ebből az alkalomból Szólláth Tiborral, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnökével beszélgettünk.
Dehir.hu: Elsőként talán érdemes volna a laikusok számára is tisztázni, hogy melyek a kamara legfontosabb feladatai?
Szólláth Tibor: Az agrárgazdasági kamara fontos célkitűzése a vidéki Magyarország megerősítése, a vidék népességmegtartó erejének növelése, a termőföld hazai kézben tartása, az agrárium versenyképességének javítása. Nyilvánvaló, hogy az agrárium nem egyenlő a vidékkel, az agrárium fontos része a vidéknek. A kamarának egyfajta „híd-szerepe” van a gazdálkodó tagok és a kormányzat között. A cél hazánk agrártermelési potenciáljának nemzeti érdekeinkhez igazodó kihasználása Igyekszünk a tagság számára értelmezhető, közvetlen hasznot nyújtó szolgáltatásokat biztosítani.
Mindemellett a járvány alatt, s a jelenlegi háborús helyzetben felerősödött az élelmiszer-önellátás igénye. Látjuk, hogy milyen sérülékenyek a hosszú ellátási láncok.
Mindenki számára világossá vált, hogy Magyarország élelmezésbiztonsága és élelmiszer-önellátása stratégiai fontosságú, ezért a következő időszakban azon dolgozunk majd, hogy a boltok polcain túlnyomó többségben magyar tulajdonú élelmiszeripari vállalkozások termékei legyenek.
Dehir.hu: Miért fontos a közelgő választás és az azon való magas részvétel?
Szólláth Tibor: Ötévente van tisztújítás a kamaránál, e választáson a megyei küldöttgyűlés tagjaira fognak szavazni a választásra jogosult kamarai tagok, akik a következő időszakban képviselik a megyénk több mint harmincezer kamarai tagot számláló közösségét. Harminc szavazókörzetet alakítottunk ki. Az előző választáshoz képest nyolc helyszínnel bővítettük a szavazóhelyek számát, ezzel is elősegítve, hogy minél többen élhessenek a szavazati jogukkal. Számítunk arra, hogy gazdálkodók szavazatukkal elismerik az eredményeket és megerősítik ezt az összefogást annak érdekében, hogy a NAK kellő súllyal tudja a továbbiakban is képviselni az ágazat érdekeit. A magas részvételi arány legitimmé, hitelessé teszi a voksolást, másrészt a kamarai tagok így fejezik ki elégedettségüket az elért eredményekért, harmadrészt pedig erős felhatalmazást adnak a kamarai tisztségviselőknek.
Dehir.hu: Megkerülhetetlen az, hogy megyénk jelentőségét kiemeljük a hazai agrárium hatékonysága, eredményessége szempontjából. Mit ad Hajdú-Bihar ebből a szempontból a fogyasztóknak?
Szólláth Tibor: Megyénk egy erős agrármegye, az ország agrár-kibocsátásának kicsivel több, mint 10 százalékát adja. Növénytermesztésben és állattenyésztésben is meghatározó szerepe van, emellett egyre növekszik az erdőgazdálkodás jelentősége is, Hajdú-Bihar a legnagyobb állattenyésztő megye. Szinte valamennyi állatfaj tekintetében az élen járunk, szántóföldi növénytermesztésben gabonafélék vannak a termőterület több mint felén, jelentős a búza-, kukorica-, napraforgó-termesztésünk is.
Mindemellett szántóföldi zöldségtermesztésben, zöldborsó és csemegekukorica termesztésében európai szinten is kiemelkedő eredményeket tudhat magáénak megyénk, az ezekre épülő feldolgozóipar pedig szintén jelentős súllyal bír.
Kuriózum a hajdúsági torma, hiszen Létavértes térségében termelik meg az ország tormaszükségletének túlnyomó részét. Igyekszünk minden elérhető eszközzel a falugazdász-hálózaton keresztül is segíteni a tormatermesztők munkáját a térségben. A megye állattenyésztői viszont jelenleg nagyon nehéz helyzetben vannak. Megsegítésük érdekében egyértelműen kormányzati összefogásra, erős kamarai érdekképviseletre van szükség, a különböző állategészségügyi problémák, a munkaerőhiány, a magas takarmány és energiaár okozta problémák megoldása érdekében.
Dehir.hu: Nem mehetünk el a falugazdász-hálózat jelentősége és sikere mellett sem. Ennek hatékonysága miben nyilvánul meg?
Szólláth Tibor: Ez az egyik legjelentősebb kamarai szolgáltatás. Alapvetően a kis és közepes gazdálkodókat szolgálják ki, 11 ezer egységes támogatási kérelmet nyújtanak be évente megyénkben a falugazdászok, ami a kérelmek 65-70 százaléka. Ez óriási segítség, hiszen ezen keresztül jutnak hozzá a gazdálkodók a támogatási forrásokhoz. Ezen felül sok egyéb tanáccsal is ellátják őket, de nagyon fontos közfeladatokat is ellátnak, többek közt az őstermelői igazolványok hatósági feladatait is. A falugazdászok jelentős szerepet vállaltak a 2021-ben hatályba lépett családi gazdaságokról szóló törvény kapcsán is. Közel 30 ezer ügyintézéssel segítették a megyében az új törvény által nyújtott lehetőségek kihasználását, amit a működési formák egyszerűsödése és az adókedvezmények biztosítanak.
Dehir.hu: Ha már itt járunk, a családi gazdaságok reformja kétségkívül új alapokra helyezte a mezőgazdasági működési formákat. Mi ennek az igazi jelentősége, s mit várhatunk rövid-, közép- és hosszútávon ettől?
Szólláth Tibor: A NAK által kezdeményezett családi gazdaságokról szóló szabályozás eredményeképpen egyszerűbb és minden eddiginél kedvezőbb adózási keretek között folytathatják a családi gazdaságok (őstermelők, őstermelők családi gazdasága, családi mezőgazdasági társaságok) a tevékenységüket. A törvény a kamara kezdeményezésére született meg. A szabályozás elsődleges célja, hogy a családoknak lehetősége legyen a saját méretükhöz leginkább igazodó működési forma kiválasztására, ezzel együtt életszerűbb működés kialakítására a korábban sokszor túlságosan bonyolultnak, legtöbbször átláthatatlannak tűnő rendszer helyett.
A családi gazdaságok fontos szerepet töltenek be a vidéki munkahelyek létrehozásában, a hagyományok és a kulturális örökség megőrzésében is. Jelentőségük elvitathatatlan, működésük támogatása is elengedhetetlen.
A működési formákhoz minden eddiginél kedvezőbb adózási környezetet biztosít a jogszabály azzal, hogy a mindenkori minimálbérhez köti az adózási kedvezmények mértékét. Így 2022-ben 12 millió forint árbevételig nem keletkezik szja-fizetési kötelezettség, míg 12 és 24 millió forint közötti árbevétel esetén a 12 millió forint feletti bevétel 10 százaléka után kell szja-t fizetni. A családi működési formák számára a földforgalmi törvényben elővásárlási és előhaszonbérleti ranghelyeket is biztosított a jogalkotó a versenyképes gazdálkodás biztosítása érdekében. Fontos megemlíteni azt is, hogy nagyon szoros együttműködésünk van a NAV megyei igazgatóságával, együtt segítjük a gazdálkodókat, könyvelőket az új működési formákra való átállásban.
Dehir.hu: Az elmúlt évek szélsőséges időjárási körülményei jelentős károkat okoztak a magyar gazdáknak is. A NAK által üzemeltetett rendszerek milyen hatékonysággal működnek, milyenek a visszajelzések?
Szólláth Tibor: Sajnos világosan látjuk, hogy óriási és kedvezőtlen változások zajlanak a klimatikus viszonyokban. Nagyon szélsőségessé vált az időjárás: amikor kellene, nincs csapadék, majd hirtelen akár egyhavi mennyiség is lezúdul. Ehhez szorosan kapcsolódik az elmúlt ciklus egyik fontos eredménye, a jégkármérséklő rendszer. 2021-ben is több tízmilliárd forintnyi értéket sikerült megvédenünk. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett, négy éve működő országos rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvja.
A jégesők okozta károk elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik.
Ennek a módszernek köszönhetően a jégeső szemcsék mértékét jelentősen csökkenteni lehet. 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött a rendszer, közel kétszer ekkora területen, összesen 72 ezer hektáron volt mezőgazdasági jégkár. A rendszer ráadásul előnyösen hathat a gazdálkodókat terhelő biztosítási díjak alakulására is, amennyiben a károk mértéke hosszú távon csökken. Ezáltal további források maradhatnak a gazdálkodóknál. Több olyan Hajdú-Bihar megyei települési van ahol egyáltalán nem fordult elő jégkár, amióta működik a rendszer.
Dehir.hu: Ha nem jégkár és szélsőséges időjárási körülmények, akkor a védett madarak és az általuk okozott gazdasági károk szintén egy érdekes dilemmához vezetnek…
Szólláth Tibor: Szintén a gazdálkodók érdekeit szolgálja a NAK és a MAGOSZ által kezdeményezett, nemrégiben hatályba lépett rendelet, amely egységesítette a vadászható vadlúdfajok vadászati idényét. A módosítás révén megszűntek a területfüggő vadászati idények, az az ország teljes területén október 1-től január 31-ig tart. Ez máris érezhetően segített azokban a térségekben, melyekben valóban sok kárt okoztak. Sajnos a varjúkárnál egyelőre nem tudunk kézzelfogható eredményeket elérni, de nem adjuk fel, visszük tovább az ügyet.
Dehir.hu: Hogyan tudnak fontos és értékes üzeneteket a megfelelő helyekre, megfelelő időben eljuttatni?
Szólláth Tibor: Hajdú-Bihar megyében mi felvállaltuk azt, hogy idén már harmadik alkalommal rendezzük meg az Öko-Expo-t. Itt is igyekszünk mindenkit megszólítani. Szántóföldi bemutatókkal, kiállításokkal, szakmai fórumokkal, konferenciákkal, s természetesen a nagyközönséget, a fiatalokat, az iskolákat is bevonjuk ebbe a munkába. Pályaorientációs programokkal támogatjuk a fiatalok ágazatba bevonását, támogatjuk a generációváltást, megváltozott jogszabályi környezet is segíti a fiatalok ágazatba történő integrációját, s fontos kamarai feladat az ő motivációjuk elősegítése is. Társadalmi felelősségvállalás szempontjából is, a Magyarok Kenyere programhoz kapcsolódó vetőmaggyűjtésben is élen jár a megye, amiért hálás köszönet illeti az abban résztvevőket, büszke vagyok a hajdú-bihari gazdákra.
Dehir.hu: Milyen eszközökkel tudja garantálni a kamara azt, hogy a magyar föld valóban magyar gazdák kezében maradjon?
Szólláth Tibor: A kamara 2022-ben nyolcadik éve látja már el a földbizottsági feladatokat. Megyénkben a több mint 450 települési agrárgazdasági bizottsági tag a helyi ismereteket és szempontokat mérlegelve vesz részt az eljárásokban. A földbizottsági állásfoglalások száma évente közel 3500. Az állásfoglalásokat a NAK megyei elnöksége a helyi gazdálkodók érdekeit és a birtokpolitikai szempontokat figyelembe véve hozza meg.
A földet művelő gazdálkodók kiszámítható működésének segítése érdekében a kamara 2022. július 1-től már a földbérleti szerződésekben foglalt árakat is vizsgálhatja, és amennyiben aránytalanságot tapasztal, úgy jelzéssel élhet a földhivatal számára.
Ezzel pedig jelentős mértékben nőhet a földforgalmi viszonyok átláthatósága és így biztosítható az előhaszonbérleti rangsorban szereplők, végső soron a helyi gazdálkodók jogszerű földhasználata. A termőföld nemzeti kincsünk, melynek megóvása nemzetgazdasági szempontból és tagjaink versenyképes működése érdekében is kiemelt jelentőséggel bír, fokozott odafigyelést igényel. A hatályos földügyi szabályok értelmezését és könnyebb alkalmazását pedig a NAK tájékoztató kiadványokkal is segíti. Ezúton szeretném megköszönni a vezetőségi tagok önzetlen és felelősségteljes munkáját, állnak valóban azon célkitűzésünk mellé, hogy a magyar föld magyar kezekben maradjon.
Dehir.hu: Milyen jövőképet lát most?
Szólláth Tibor: Mint köztudott, kiemelkedően sok forrás érkezik a következő időszakban a hazai agárszektorba. Ezen források okos felhasználásához hosszú távon is jó és átgondolt döntéseket kell hozni. Mostani jó döntéseinkkel tíz, húsz, harminc évre előre megalapozható családi gazdaságaink, vállalkozásaink jövője. Ebben is segíteni fognak a falugazdászok, szaktanácsadók, hiszen jól kell gazdálkodnunk ezzel a forrásbőséggel. Az öntözésfejlesztésben sajnos ebben a ciklusban nem tudtunk annyit előre lépni, mint ahogy ezt a célt zászlónkra tűztük. Megyénkben is jelentős igény mutatkozik az öntözésre, viszont azt látjuk, hogy érdemben nem nőtt az öntözött területek nagysága. Vannak bürokratikus akadályok, melyekben ugyan léptünk előre, de az áttörés még várat magára. Jelentős vidékfejlesztési források állnak a gazdálkodók rendelkezésére, de ezek sincsenek megfelelően kihasználva azért, mert a főművi fejlesztések egyelőre elmaradtak, ígéretek vannak, néhány munka már elindult, a Keleti-főcsatorna teljes kotrása is meg fog történni az elkövetkezendő években, de az igazi áttörés eléréséhez nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű forrásra lenne szükség az ágazatban. Paradigmaváltásra van szükség, igenis ki kell mondani, hogy a vízvisszatartáshoz víztározókat kell építeni, mert lassan nem az a tét, hogy a jövedelmezőséget javítsuk, hanem az, hogy egyáltalán beszélhessünk termésről és jövedelemről.
Technológiai váltás zajlik, a precíziós, környezetkímélő technológiákkal rendelkezünk már, ahogy látjuk, a források is meglesznek, azonban újfajta ismeretekre is szükség lesz a gazdálkodóknak. Ezen ismeretek eljuttatásában hangsúlyos szerep jut a kamara és az egyetem együttműködésének.
Valóban kitörési pont az ökológiai szemléletű, környezettudatos gazdálkodás, a tudás rendelkezésre áll, de fel kell készíteni a gazdálkodókat erre, fokozatosan át kell állni, ebben például vitathatatlan szerepe van és lesz a Debreceni Egyetemnek is. Ez az intézmény kiemelkedő stratégiai partnere és tudásbázisa a régió agrárközösségének. Az egyetemi tudásanyag a falugazdászokon, szaktanácsadókon keresztül fog eljutni széles körben a gazdálkodók felé. Az energiaválság óriási kockázatot jelenthet az ágazat számára. Nagyon sok bizonytalanság jellemzi a szektort, de stratégiai jelentősége szemmel láthatóan megerősödött, s biztos vagyok abban, hogy közös, előremutató gondolkodással, egymásra partnerként, szövetségesként tekintve valamennyi kérdésre meg fogjuk találni a megfelelő válaszokat. Van feladatunk bőven, fontos, hogy az agrárkamarai tagok is támogassák a céljainkat azzal, hogy erős felhatalmazást adnak az őket képviselők számára a május 20-i referendumon.