Igazi ritkaságok is feltűnnek a világörökségi tájon Debrecen közelében
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2021.04.04. 13:55 | Frissítve: 2021.04.04. 13:55
Hortobágy – A puszta kincseiről, a Hortobágy élővilágáról és a turizmusról beszélgettünk Danyi Zoltánnal, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetőjével.
Jól ismeri a puszta titkait és csodáit, s szereti is ezt a vidéket Danyi Zoltán.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának osztályvezetője számára nem térkép e táj, hanem egy csodás természeti kincsekkel teli vidék.
Dehir: Emlékszik az első alkalomra, amikor először járt a Hortobágyon?

Danyi Zoltán: Egy régi történetre emlékszem. Talán nem az első látogatás volt, de mindenesetre emlékezetes. Még 1988-ban történt, amikor szüleimmel és a szomszédunkkal együtt Debrecenbe utaztunk. Kisterenyéről a Hortobágyon keresztül vezetett az út, és akkor még nem volt autópálya. A Kossuth Egyetemre jöttem felvételizni, a szomszédunk pedig a Debrecenben élő lányát jött meglátogatni. A madárvilág mindig vonzott, ezért is jelentkeztem biológia szakra. Amikor áthaladtunk a Hortobágyon, a települést elhagyva kékvércséket pillantottunk meg az égbolton, ahogy szitáltak. Meg kellett állni, hogy az akkor is nálam lévő távcsőben megnézhessem őket és megmutathassam mindenkinek a szépséges madarakat.
Dehir: Jó ideje ide köti a munkája. Mit tart vonzónak e tájban?
Danyi Zoltán: Valóban, már több, mint 10 éve dolgozom a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságon. De még ennél is régebben élek itt, Debrecenben, ahova 1989-ben, a gimnáziumot és a sorkatonai szolgálatot követően kerültem, egyetemista éveim végén pedig itt alapítottam családot. A tájat nagyon nehéz volt megszoknom, mivel én is, feleségem is hegyvidékről származunk. Mégis, találtam benne szépet, a végtelennek látszó pusztát, mely számtalan „kincset” hordoz magában.
Nagyon megkapó, amikor a kamilla virágzik, az itt költő és átvonuló madarak tömegeinek látványa is kitörölhetetlenül bennem él.
Gyerekként a Mátra északi hegylábainál is szerettem a természetben kirándulni, és megkapott mindig az igazi nagy csend, amit itt is át tudok élni. Ekkor minden neszt meghall az ember, s olyan, mintha eggyé válna a tájjal. Kedvelem a munkámat is, ami mindig hoz valami újat, tele van kihívásokkal.

Dehir: Mitől különleges az itteni növény- és állatvilág?
Danyi Zoltán: A pusztában nagyon sokféle élőhely található. A kamilla minősége talán itt a legkiválóbb. Vannak madárfajok, melyek itt élnek, vagy itt vonulnak át a madárvonulási időszakban a legnagyobb létszámban hazánkban, sőt legtöbbször Európában is. Ilyenek a daru, a kislilik, de a vörösnyakú lúd is. A kanalasgém állománya is kimagasló, sőt a hortobágyi halastavak és a puszta vidéke is számos madárritkaságot vonz, mint a havasi lile, a batla, a rózsás gödény. S az is igazán kivételes, hogy a nemzeti parkban található a Földön a legnagyobb félvad körülmények között élő vadlóállomány, és a legnagyobb rekonstruált őstulok, a hortobágyi tulok-tenyészet.
Dehir: Egyensúlyban lehet tartani mindezt az ökoturizmus jegyében?
Danyi Zoltán: A nemzeti parkban a turizmus számára kijelölt területek, zónák vannak. Ezeken a helyeken igyekszik az intézmény a megfelelő feltételeket biztosítani, hogy az ide látogatók számára biztonságot, kényelmet kínáljon, s legfőképpen látványt és élményt. Persze, ez nagyon sok munkát, emberi és anyagi ráfordítást is igényel.
A védett területeken, bizonyos helyeken tanösvényeket jelöltünk ki, ahol szabadon lehet sétálni, és van már néhány kerékpározható útvonal is, melyekből a közeljövőben várhatóan több is épül még.
Ugyancsak van kijelölt helye a szekértúrának, mely Mátán található. Bizonyos esetekben egyedi programok keretében, szakvezetői kísérettel a nem látogatható helyeket is bemutatjuk. A turisztikai létesítmények kijelölésével pedig olyan gócpontokat hozott létre az állami szervezet, melyek nagyobb tömegek fogadására is alkalmasak és kielégítenek minden egyéb igényt (parkoló, mosdó, étkezés). A védett területen való tartózkodásnak vannak szabályai, melyekre táblákkal, kiadványokban, valamint az online felületeinken is felhívjuk a figyelmet, és ahol az részvételi feltétel, online jegyvásárlással is segítjük a látogatókat.

Dehir: Szoktuk emlegetni Petőfit és a puszta világáról írott versét. Az a Hortobágy, amit ő ismert nagyon különbözött attól, ahova mi elmegyünk kirándulni?
Danyi Zoltán: Az a puszta mára kissé átalakult, de azért még felfedezhető a költő által is megélt szépsége. A töretlen látóhatárt mára már több ember alkotta építmény zavarja ugyan, de aki eltávolodik a nagyobb forgalmú utaktól, a puszta igazi távlatai megtapasztalhatja. Sajnos, a táj sokszínűsége veszített némiképp a régi gazdagságából, a mozaikosság, vagyis az élőhelyek változékonysága mára szegényesebbé vált. Kétszáz éve a még szabályozatlan Tisza áradásai évről évre átmosták a Hortobágyot. A puszta mélyebb fekvésű részein, a mocsarakban a vízből hosszú hónapokra eltárolódott. A Tisza szabályozását követően kialakult és egyre általánosabbá vált a vízhiány, ugyanakkor ennek kompenzálására később csatornahálózat épült. A legelőként sem hasznosítható szikes mocsarak helyére több esetben halastavak kerültek, de voltak idők, amikor rizs- vagy gumipitypang termesztés indult...
A Hortobágy azonban sikerrel vert vissza eddig minden rohamot, amit ellene az ember indított.
Az állami természetvédelem is kialakult, megerősödött, s 1973 januárjától, amióta a Hortobágyi Nemzeti Park működik, rengeteg pénzből és nagyon sok munkával számos tájsebet, eredménytelen művelési próbálkozás nyomait tüntettük el. Korábban a légvezetékek száma is nagyobb volt, ma már viszont a régi vízjárási viszonyok is több helyen kezdenek helyre állni, ahogy az eredeti vegetáció is kezdi visszahódítani az életterét ezeken az élőhely-rekonstrukcióval érintett területeken. Ma már nem láthatunk postakocsit és ökrös szekereket, de megtalálhatjuk a Petőfi korában is oly fontos pihenő- és ivóhelyként működő csárdákat, melyek kissé megújult funkcióval igazi gasztronómiai ízutazást kínálnak az autókkal és buszokkal közlekedő kirándulóknak. S ha ma már nem is látni lábon hajtott jószágot, azért találkozhatunk a pásztorokkal is, és nemcsak rendezvényeken, ünnepnapokon.
Dehir: Mit tanácsol annak, aki csak egy délutánt szeretne errefelé tölteni? Mit nézzen meg? S merre induljon az, aki akár több napot is erre kirándulgatna?
Danyi Zoltán: Akik csak a romantikára vágynak, látogassanak el a hortobágyi csárdához, s üljenek be egy ebédre vagy vacsorára, hallgassanak bele az élő cigányzenébe, pillantsanak be a Csárdakiállításba,
sétáljanak egyet a Pásztormúzeum környékén, a folyóparti tanösvényen, a nemrégen emelt gyalogos hídról pedig készítsenek egy képet a Kilenclyukú hídról.
Akik viszont a természeti értékeket kedvelik inkább, vegyenek részt egy nemzeti parki túrán, ahol sok érdekességet megtudhatnak szakvezetőinktől, vagy a természetvédelmi őröktől. Önállóan is bejárhatóak tanösvényeink, ha ahhoz van kedvük, üljenek fel a keskeny nyomtávú halastavi kisvasútra, s tegyenek egy közel 2 órás utazást a halastavak madárvilágának megismerése céljából. A csillagászati programok, a napfelkelte és naplemente túrák, az e-bike túrák, valamint az asztro- és gasztrotúrák között pedig azok válogathatnak, akik valami különlegesebb, nem mindennapi programra vágynak. Igazi kalandos élményt kínálnak a csikósbemutatóval fűszerezett szekér- és a vadasparki szafari programok. Hortobágyon fogadja látogatóit a Madárkórház, és a Pusztai Állatpark vagy csónakázhatnak egyet a Hortobágy folyón.
Korlátozások is várhatók
A Dehir olvasóinak figyelmét Danyi Zoltán arra is felhívta, hogy 2021-ben a Hortobágy központjában induló felújítási munkálatok miatt korlátozások lépnek életbe, s emiatt a Pásztormúzeum és Körszín kiállításai sem látogathatóak. A Vásártér is le lesz zárva, hogy aztán 2022-ben megújulva, megszépülve tudja fogadni a világörökségi helyszín központjához méltó körülmények között a vendégeket! Viszont változatlanul látogathatók maradnak és fogadják a vendégeket Mátán (ménes istálló, szekérprogram), a Hortobágyi Vadasparkban, a Pusztai Állatparkban, a Hortobágy-halastavi kisvasútnál, a madárkórházban és a tanösvényeken (Szálkahalmi-, Halastavi tanösvények), valamint a halastavaknál, mely területek belépőjegyekkel látogathatóak. Tájékozódhatnak az aktuális nyitva tartásokról a www.hnp.hu/turizmus és a hamarosan debütáló www.hortobagyinfo.hu oldalakon.