Hajdú-Bihar lakossága lassabban fogy
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.05.23. 12:30 | Frissítve: 2011.12.07. 15:01
Hajdú-Bihar – Megyénk lakosságának korösszetétele az országosnál fiatalabbnak számít. Ez azzal jár, hogy viszonylagosan magas a születési és alacsony a halálozási arány – ebből eredően viszont kicsi a természetes fogyás mértéke.
A népességszámot alapvetően három adat határozza meg: elsősorban a születések és a halálozások, illetve a nemzetközi vándorlás száma. A születések száma a 2010-es országos adatokat tekintve egyértelműen csökkent, a halálozásoké viszont változatlan maradt, míg a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege elmaradt az egy évvel korábbitól.
Idén január 1-jén az ország népességének lélekszáma 9 millió 986 ezer fő volt, ami 28 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az előzetes adatok szerint 2010-ben 90 350 gyermek született, 130 450 lakos hunyt el, a nemzetközi vándorlásból adódó többlet 12 100 fő volt.
Döbbenetes, de a születések száma a felét sem éri a kimutatások szerint az 1970-es évek közepén születettt nemzedékek létszámának és újabb mélypontot eredményezett a hazai születési statisztika történetében. Ezzel szemben a halálozások számának több mint másfél évtizede tartó, alapvetően mérséklődő irányzata az utóbbi három évben megtorpant, és
nem javult tovább. Mivel a folyamat egy fokozatosan elöregedő népesség-összetétel mellett zajlik, így a halálozások számának újabb csökkenéséhez a halandóság javulására és a várható élettartam emelkedésére lenne szükség.
Mindezek függvényében az látszik, hogy a természetes fogyás mértéke 1993 óta folyamatosan meghaladta az évi 30 ezer főt, 2010-ben pedig 40 ezer fő fölé emelkedett. A népesség életkor szerinti összetételében folytatódtak a már hosszabb idő óta tapasztalt szerkezeti változások. Felgyorsult a népesség elöregedési folyamata. A 60 éves és idősebb lakosok száma és aránya először 1992-ben haladta meg a 0–14 éves, gyermekkorú népességét, 2005-ben viszont már a 65 évesek és ennél idősebbek is többen voltak, mint a gyermekkorúak. 2011. január 1-jén 100 gyermekkorú lakosra közel 115 időskorú, legalább 65 éves lakos jutott.
A halálozások száma az ország valamennyi régiójában és megyéjében meghaladta a születéseket. Az ebből következő természetes fogyás mértéke azonban különböző. Ezer lakosra vonatkoztatva a dél-alföldi, a dél-dunántúli és észak-magyarországi régióban a legmagasabb, a közép-magyarországi és az észak-alföldi régióban pedig a legalacsonyabb a természetes fogyás.
Az egyes megyéket tekintve az országos átlagnál jelentősen gyorsabb ez a folyamat Békés, Somogy és Nógrád megyében az átlagosnál alacsonyabb ezer lakosra jutó születés és magasabb halálozás következtében. Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében viszont – főleg az országosnál fiatalabb korösszetételből adódóan – viszonylagosan magas
a születési és alacsony a halálozási arány, ebből eredően a legkisebb a természetes fogyás mértéke.
A nemzetközi vándorlás valamelyest tovább módosítja, illetve árnyalja a fentebb vázolt képet, mivel egyes területeken enyhíteni tudja a természetes fogyásból és a belföldi elvándorlásból adódó veszteségeket. A külföldi bevándorlók jelentős hányada a főváros mellett a közép-dunántúli, az észak-magyarországi és az észak-alföldi régiót, azaz a mi tágabb hazánkat tartja a letelepedés szempontjából vonzó területnek.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)