Fogyasztása függőséget okoz, afrodiziákum is, ráadásul itt terem, nem túl messze Debrecentől

---

Debrecen – A tormáról, a borról és a zenéről beszélgettünk Heit Lóránddal, aki igyekezett kicselezni a naptárt.

---

Sokféle helyzetben találkoztam már Heit Lórándal. Láttam koncerten játszani, ahol hegedűjével a kezében teljesen átadta magát a (nép)zene örömének. Hallottam beszélni gasztronómiai rendezvényeken a bor és a kultúra kapcsolatáról, de jártam a pincéjében is, ahol magával ragadó elszántsággal és hittel vallott munkáról, tervekről, és főképpen a szőlő meg a bor titkairól. Egy ideje gyakran feltűnik a Kárpát-medencei magyar kultúra értékeinek gondozásával, népszerűsítésével foglalkozó Partium Házban, illetve annak rendezvényein is.

A sokoldalúság mellett kétlakiság is jellemző rá: Bihardiószegen született, Létavértesen lakik, de szőlője és pincéje van a hajdan Debrecen szőlőskertjeként emlegetett Érmelléken, ami miatt sokat utazik. Bár kilométerre nem nagy a távolság – nagyjából 15 kilométerre esik egymástól Léta és Diószeg – de a határ miatt kicsit mégis lassabban lehet közlekedni, bár összehasonlíthatatlanul könnyebben, mint régen, még az uniós időszak előtt.

Egy ideje nem csak a szőlő érdekli, hanem a torma is. Tavaly éppen a Debrecen Televíziónak beszélt arról, hogy van néhány település a környékünkön – Újléta, Létavértes, Álmosd, Kokad, Bagamér, Vámospércs, Monostorpályi – ahol a magyar tormát termelik (nagyjából 1000-1200 hektáron). S ezek a falvak nemcsak Magyarország, hanem Európa tormakészletét is adják. „Nagyon sokat szállítanak Ausztriába, Németországba, Franciaországba, de még a tengeren túlra is” – fogalmazott Heit Lóránd, a Heit Torma tulajdonosa.

Most, a húsvéti ünnephez közeledve mosolyog, amikor arról kérdezem, mi az oka, hogy sokan szinte csak ilyenkor fogyasztanak tormát (ahogy halat is csak karácsonykor).

- Nemcsak húsvétkor kellene ezzel élni, hanem mindig – mondja, s hozzáteszi, hogy ennek érdekében próbáltak egy kicsit cselezni. – A divatot követve grillkrémeket készítettünk az elmúlt hetekben, hogy próbáljuk egész évre kiterjeszteni a tormafogyasztást. Sokféle ízvilág felől közelítünk, az alap lehet mézes, fokhagymás, mustármagos vagy chilis torma, ezeket ötvöztük, kevertük, s töltöttük üvegbe. Szerintem ezek igazi tavaszi, nyári finomságok.

A torma egészséges, nagyon sok benne a C-vitamin. Vannak viták arról, mennyire őshonos a Kárpár-medencében, olyan, mint a bakatorszőlő, amiről sokan azt mondják, „ez fiam mindig itt volt”… Az biztos, hogy a torma fogyasztása függőséget okoz, sokan azt tartják róla, hogy afrodiziákum is.

A tormához visszakanyarodva Heit Lóránd azt vallja, az a jó, ha adalékanyagok és tartósítószerek nélkül készül.

- A legjobb az, ha valaki magának, frissen reszeli a tormát, mert akkor a legfrissebb, a legfinomabb – csak éppen erre a legtöbb embernek nincs módja. Mi ezt próbáljuk meg helyrebillenteni… Az a fogyasztói társadalom, amiben élük, az a maga módján elég kényelmes: megszoktuk, hogy sok mindent készen kapunk. Az emberek nem termesztik a tormát, hanem megveszik a boltból, vagy kistermelőktől. Bármerre nézünk, azt láthatjuk, hogy a kis falusi kertekből is eltűnt a torma. Azt is tudni kell ehhez persze, hogy a tormának árnyékosabb, nedvesebb hely kell. Munka van vele, nem is kevés. Erről a feleségem családja tudna csak sokat mesélni, ők ugyanis nagyon régen benne vannak a tormázásban.

A Heiték felől viszont ott a szőlő, a bor szeretete. A legkisebbek, azaz a két kislány, a 8 éves Boriska és a 11 éves Rózsa számára mindez természetes. A szülőknek mindenben segítenek (a vendéglátásban, az üzemben, a címkézésben) ráadásul még a zene is érdekli őket (a gitár és a hegedű). Le sem tagadhatnák az apjukat, aki azt mondja, mikor faggatom, hogy fér bele mindez egy-egy napba, hogy el sem tudná képzelni másképpen az életét. 

- A természetben és a munkában van egyfajta szabadság: mindkettőben önmagad ura vagy és olyan produktum születik a végén, ami gyönyörködteti a lelket. Van egyfajta teremtés-élmény, bármelyik irányból közelítek is, akár a zene, akár a kerti munka felől. Ugyanakkor tudom én is, hogy a mezőgazdaság, a kiskereskedelem, a termelői viszonyok világa más, mint a hangszereké. Számomra a torma kiegészíti a bort, a bort a muzsika, ezek egymást egybekötik. Így nem válik egyik sem monotonná.

Most éppen Heit Lóri és zenekara néven futó a zenei formációja és nagyon széles a repertoár: a Kárpát-medencei muzsika, a nagyszínpadi zene és a tematikus nemzeti ünnepekhez fűződő koncertek egyaránt beleférnek. Ahogy az is, hogy néha, amikor hazamegy és fáradtnak érzi magát, csak előszedi a hegedűt, a vonót és elkezd játszani. A családja, meg a maga örömére.