„Felejteni rabság, emlékezni szabadság”
Szerző: Nyírő Gizella | info@dehir.hu Közzétéve: 2010.06.04. 13:28 | Frissítve: 2010.06.04. 13:28
A zsákai református egyházközség és a Gerzsenyi István Emlékalapítvány méltóképpen készült a gyászos Trianon 90. évfordulójára. Vitányi István országgyűlési képviselő egy húszmázsás követ ajándékozott, Gergely Katalin háziorvos márványtáblát, az emlékkő Templomkertben való elhelyezését és környezetének kialakítását pedig a helyi Román István vállalkozó végezte.
A Nemzeti Összetartozás Napja a református templomban emlékező Istentisztelettel kezdődött, ahol a szép számú gyülekezet előtt igét hirdetett Marjovszki Tibor professzor, aki szerint „felejteni rabság, emlékezni szabadság.” – Emlékeznünk kell, mert vannak dolgok, amiket nem lehet kitörölni, semmissé tenni. Nagy ajándéka az életnek, ha sorsfordító események részesei, tanúi lehetünk – mondta a lelkész.
A Templomkertben elhelyezett emlékkövet Vitányi István, a Bihari Egyházmegye jogtanácsosa és Sápi Gyula főgondnok leplezte le, majd az áldás után Varga Olga helyi lelkész hirdetett igét. Ünnepi beszédet Vitányi István tartott, aki mindenekelőtt kiemelte: a 90 évvel ezelőtt történtek nem tudtak történelemmé sűrűsödni, amihez hozzájárult a „tanuljunk meg kicsiknek lenni”, a 23 millió románnal való riogatás, illetve a 2004. december 5-ét megelőző gyalázatos nemzetellenes uszítás is.
„Magyar az, akinek fáj Trianon” – idézte Ilyés Gyulát. Az új polgári kormány két országgyűlési képviselője – Kövér László és Semjén Zsolt – törvényjavaslatot nyújtott be a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről, amit a nagy többség elfogadott, kivéve a volt kormánypártot, amely most az ellenzék soraiban foglal helyet.
Új nemzetpolitikára van szükség, mely értelmetlenné teszi a „határon túli” és a „határon inneni” jelzős szerkezet használatát – szögezte le a honatya, hozzátéve: csak egy magyar nemzet van és minden magyar felelős minden magyarért. Éppen ezért a Magyar Állam a Kárpát-medence államaiban és a diaszpórában élő magyar közösségeket az egységes magyar nemzet részének tekinti, és vitathatatlan feladatának tartja a nemzet határok feletti újraegyesítését, e közösségek és tagjaik emberi, polgári jogainak, nemzeti önazonosságának és méltóságának védelmét. Felidézte Móricz Zsigmond 1926-ban írt sorait: „A magyarság a történelem folyamán öt krisztusi sebet kapott: Muhi, Mohács, Kismajtény, Világos és Trianon.” – Reményeink szerint a következő négy évben a hatodik sebet elkerüljük, s hazánkat növekedési pályára állítva, büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk, itthon és külföldön egyaránt – jelentette ki Vitányi István.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)