Derecskei történelem a Méliuszban
Szerző: Nyírő Gizella | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.08.12. 06:16 | Frissítve: 2011.11.14. 16:42
Debrecen – Két év múlva félévezredes városi rangját ünnepelheti Derecske – ajánlotta Bakó István polgármester figyelmébe Szálkai Tamás, aki a Méliuszban kiállított dokumentumokat mutatta be az érdeklődőknek.
Három levéltár – a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, a Magyar Országos Levéltár és a Román Állami Levéltár Bihar Megyei Igazgatósága – gyűjteményében fellelhető, derecskei vonatkozású dokumentumok másolatát mutatták be kiállítás formájában csütörtökön a Méliusz Központ második emeleti kerengőjében.
Bakó István polgármester megnyitójában azt az örök igazságot jelentette be, miszerint ha nem tudjuk, honnan jöttünk, akkor nem tudjuk, hová megyünk. Éppen ezért a város önkormányzata és lakossága kiemelt feladatának tekinti az értékek felkutatását, illetve azok megismertetését a felnövekvő nemzedékek számára. Ennek egyik ékes bizonyítéka a városban megnyílt helytörténeti gyűjtemény, vagy a felső tagozatos tanulók számára tartandó heti egy helytörténeti óra. De ugyanezt a célt szolgálják az eleink mindennapjait bemutató városi disznótorok, vagy az új kenyér ünnepének kistérségi szintű rendezvényei is.
Derecske történetének felkutatásában egy nagyszerű szakembert találtak Szálkai Tamás személyében, aki a levéltári munka sokszínűségének eredményeként kiállításon mutatta már be a különböző pecsétlenyomatokat, most pedig újabb dokumentumok másolatával járult hozzá a város múltjának jobb megismeréséhez – méltatta a fiatal kutatót Bakó István.
A kiállítás anyagának bemutatásakor, Szálkai Tamás elmondta: három részből áll a dokumentummásolat: Középkori oklevelek, Népesség, Térképek és tervrajzok. Az 1464-ben keletkezett latin nyelvű oklevél határjárást is tartalmaz. Az 1513-as perirat először említi Derecskét városként, tehát két év múlva 500. évfordulóját ünnepelheti a város – ajánlotta a polgármester figyelmébe a szakember, jóllehet, az első írásos emlékek 1291-ből valók Derecskéről.
Kétszáznál is több nevet tartalmaz az a kézirat, mely az 1738-1740-es pestisjárvány áldozatait sorolja fel. Látható még a nemesek összeírása is 1825-ből. A kiállítás harmadik részében térképek és tervrajzok láthatók a XIX. századból. Utóbbiak közt egy emeletes gabonatároló, illetve a Kék-Kállón megépítendő híd tervrajza szerepel.
Az igen értékes és érdekes dokumentummásolatok szeptember 3-ig látogathatók.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)