Debrecenből a Tiszához hajthatjuk a magyar szürke gulyát
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.02.01. 08:25 | Frissítve: 2022.02.01. 09:21
Nagyhegyes – Egy társasjáték keretében, egy különlegesen szép, most készülő hajdú-bihari néprajzi kiállításon, ahol megnézhetjük a hortobágyi csillagos eget is.
„Készül az Elepi Látogatóközpont ’Pásztorhagyományok’ című állandó néprajzi kiállítása, amely a hortobágyi pásztorok értékes szellemi kulturális örökségére, tudására, művészetére fogja felhívni a látogatók figyelmét. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat vezetésével megvalósuló, ’Magyar szürke kulturális turisztikai útvonal’ ezen állomása a nagyhegyesi önkormányzat támogatásával létesül" – tette közzé közösségi felületén Bihari-Horváth László, a tavaly Bocskai István-díjjal elismert szakember, aki a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeumot irányítja.
Mint írja, a kiállítótérben megtekinthető lesz a hortobágyi csillagos égbolt, egy ’élő társasjáték’ keretében Debrecenből a Tiszához hajthatjuk magyar szürke gulyánkat, s még a pásztorrend tagjainak (csikósnak, gulyásnak, juhásznak, stb.) a viseleteit is felpróbálhatjuk.
Ahogy a szakember felidézte, az egykori Elepi-puszta a 14. században került Debrecen birtokosához, majd maga a város lett tulajdonosa. Ekkortól mintegy 600 éven keresztül kötődött Debrecenhez. Az 1950-es évek elején az Elepi-puszta szórványtanyáiról Elep tanyaközpontba (a mai külterületi lakotthelyre) települők nagy része tulajdonképp debreceni volt – ma már hegyesiek.
- Ahogy Trianon során, úgy Itt sem az emberek, csak a (közigazgatási) határok vándoroltak. Az egykor "nagyhatárú" Debrecen feldarabolódott. Részei ma már külön életet élnek. Ez sem új jelenség, külön életük volt az Árpád-korban is, Elep falu pusztulása előtt – sorolta Bihari-Horváth László.