A hatdiplomás szoboszlói pedagógus a robotika rejtélyes világába is bevezeti a tanulókat
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2023.11.19. 12:00 | Frissítve: 2023.11.20. 16:34
Hajdúszoboszló – „Úgy érzem, a sors akarta, hogy tanítsak” – vallja Szabó Zsolt, aki évtizedek óta népszerű diákjai körében, s nem véletlenül. Interjú.
Egy igazán jó tanár sokunk életében meghatározó szerepet játszhat. Sok évvel az általános iskolából való ballagás után is jó szívvel gondolok arra, milyen jóízűen mondták azt az osztálytársaim, hogy Zsolti bácsi. Az informatikatanárunkat a többi osztály diákjai is nagyon kedvelték, mindannyian éreztük, ő az órán kívül is törődik velünk: nemcsak az oktatásban volt kiemelkedő, hanem a gyerekekkel való bánásmód terén is, és ez ma sincs másképp. A hajdúszoboszlói Thököly Imre Általános Iskola tanára
közel három évtizede indítja el nagy szeretettel, odafigyeléssel és jó tanácsokkal a tanulókat az úton: úgy véli, a tanítás az ő útja, de a tanulással sem hagy fel soha.
Szabó Zsolt most épp motoros jogosítványt szeretne szerezni, folyamatosan képezi magát, hat diplomával a háta mögött azt is tudja, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket hogyan tudja érdemben megszólítani, segíteni. A tanító a robotika világába is bevezeti a fiatalokat: beszélgetésünk apropója az volt, hogy több versenyen is szép eredményt értek el a diákjaival.

Dehir.hu: Hogyan került a látókörébe a robotikával való foglalkozás?
Szabó Zsolt: 2016 óta dolgozom a Thökölyben, az NI támogatásának köszönhetően már ekkor foglalkozni kezdtünk vele az iskolában. 2017 óta járunk versenyekre, szakkört indítottunk a témában, ez igen népszerű, a negyedikes tanulók többsége jelentkezik rá.
Minden évben megrendezik a RobotOlimpiát Hajdúböszörményben, erre három éve járunk, idén több ágban megmérettettük magunkat, és aranyérmet nyertünk a vonalkövetés ágban.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy pályán, különféle akadályok között kell végig mennie a robotnak minél gyorsabban. Darts és szumó ágban is indultunk, de van műlesiklás és labirintus ág is.
Dehir.hu: Hogy kell egy ilyen versenyt elképzelni?
Szabó Zsolt: A RobotOlimpiára előre megépített robotot viszünk el, amit a helyszínen a pályára lehet hangolni, a verseny kezdetén pedig elindítjuk, és magától kell elvégeznie a feladatokat. A mesterséges intelligencia és a robotizáció manapság egyre hangsúlyosabbá válik, ezért látjuk mi is fontosnak azt, hogy tartsuk a lépést: ez egy olyan játékos világ is, ami megérinti a kicsiket és a nagyokat egyaránt. Vannak humanoid robotjaink, de legóból is készítünk, ez a gyerekek egyik nagy kedvence.

Dehir.hu: Mindig is tudta, hogy pedagógus szeretne lenni?
Szabó Zsolt: Nem, egy barátom ajánlotta, hogy jelentkezzek a Tanítóképző Főiskolára. Rendszeresen jártunk hospitálni,
nagy élmény volt, amikor először taníthattam pár percre a gyerekeket, odajöttek hozzám, és sok pozitív visszajelzést kaptam.
Miután főiskolai tanulmányaimmal végeztem, a hajdúszoboszlói 3. Számú Általános Iskolában kezdtem tanítani. Jómagam is itt végeztem az általános iskolát.
Dehir.hu: De a tanulás itt nem ért véget, hiszen összesen hat diplomát szerzett.
Szabó Zsolt: A második az informatikus-mérnöki volt, ez segítette elő az informatikaoktatás alapjainak lefektetését az iskolánkban. Hamar taníthattam is a tantárgyat és imádtam! Létrehoztuk a városban az első komolyabb iskolai számítógépes hálózatot, s hogy hosszú távon is oktathassam a tárgyat, elvégeztem a számítástechnikai tanári szakot Nyíregyházán. 2005-ben iskolaösszevonás miatt átmentem a Pávai Vajna Ferenc Általános Iskolába, itt szereztem meg a három további diplomámat: egy vezetőképzőt, valamint egy pedagógia és egy inkluzív nevelés szakot végeztem még el. Utóbbi nagy segítséget nyújt abban, hogy a tanító minél elfogadóbb környezetet tudjon biztosítani azon gyerekek számára, akiket integrálni szükséges.
A robotika kapcsán két éve megpályáztam a mesterpedagógusi fokozatot, amit tavaly elnyertem, jelenleg mesterprogramot írok öt évre ebben a témakörben.
Dehir.hu: Tanítóként mondhatjuk azt is, hogy több száz gyermeke volt az évtizedek során. Sok hátrányos helyzetű diák számára jól jön egy ilyen megbízható mentor, akihez odafordulhatnak a problémáikkal, érzéseikkel.
Szabó Zsolt: Mondhatjuk így is. Ha jó helyen vagy, jól érzed magad, ez kivetül. Kell az emberek elfogadása, szeretete, valamint nyitottság is. A gyermeki világ más, és ez megérintett. Jó érzés az, hogy kedvelnek a diákok, az, hogy nem túl közkedvelt tárgyakat is megszeretnek, ha én oktatom nekik, ilyen például a matek. Ha a tanár fel van spannolva, ez a lelkesedés a gyerekekre is átragad, és akkor jönnek a sikerek a tanulásban, de még a versenyeken is.
Úgy érzem, a sors akarta, hogy tanítsak, érzem, jó helyen vagyok, nem is szándékozom mást csinálni helyette, legfeljebb mellette.
Dehir.hu: Milyen céljai vannak rövidebb és hosszabb távlatokban nézve a pályáján?
Szabó Zsolt: Jelenleg tucatnyi harmadikos tanítványaimmal készülünk megyei és országos matematika versenyekre. Két országos döntős csapatom is van már. Ez elég sok plusz időt igényel tőlem is a mindennapi munka mellett, de megéri. Ezzel párhuzamosan hetedik évfolyamos robotosaimmal folynak a versenyre készülések. Hosszabb távon is hasonló céljaim vannak és amit még az élet, a változások hoznak.
Dehir.hu: Közel 30 évnyi pedagógus múltjával mit tud üzenni a ma iskolásainak?
Szabó Zsolt: Próbálják bátran bontogatni a szárnyukat az érdeklődési körük és lehetőségeik mentén.
Keressék a kihívásokat és ne féljenek a hibáktól, kudarcoktól, mert abból lehet a legjobban tanulni. Nagyon fontos, hogy mindent a maga idejében végezzenek, mert utána minden sokkal nehezebb. „Amit ma kipróbálhatsz, ne halaszd holnapra!”