Újabb pénzintézetet vesz az állam, a Budapest Bank is magyar kézbe kerül
Szerző: MTI/Híradó | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.12.04. 19:48 | Frissítve: 2014.12.04. 20:28
Budapest - A kormányhatározat szerint a hitelintézetben történő részesedésszerzés nemzetgazdasági stratégiai érdek.
A Budapest Bank végleges adásvételi szerződését jövő év január 16-ig kötik meg - derül ki a megvásárláshoz szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározatból, amely csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben.
A kormányhatározat szerint a vevő a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. lesz.
A társaságnak az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. nyújt hitelt a vételárral megegyező összegben, illetve a szükséges garanciát is az MFB vállalja. A határidő a hitelígérvény kiadására és a garanciavállalásra 2015. január 15-e, a hitel folyósítására pedig a végleges részvény adásvételi szerződés zárása.
A hitelnyújtásra és a garanciavállalásra az államot terhelő visszavonhatatlan készfizető kezesi felelősség mellett kerül sor. A nemzetgazdasági miniszter megvizsgálja az állami kezesség után felszámítandó kezességvállalási díj kapcsán a szükséges intézkedéseket, és december 10-ig benyújtja a kormánynak az azokra vonatkozó előterjesztést.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével január 15-ig készít előterjesztést a vételár finanszírozásáról.
A kormányhatározat szerint a hitelintézetben történő részesedésszerzés nemzetgazdasági stratégiai érdek, ezért a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezi - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján - a részesedés megszerzésének közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódássá való minősítését.
Az államot megillető tulajdonosi jogokat a vevő felett az MFB Zrt. gyakorolja majd.
Jövő nyárra zárulhat le az adás-vétel az eddigi amerikai tulajdonossal – jelentette be Varga Mihály miniszter. Rövid időn belül ez a második nagybank, amelyik külföldi kézből magyar tulajdonba kerül. A kormány szerint ez is segítheti a hitelezés felfutását és a gazdaság megerősödését.
„A gazdasági szuverenitás, a gazdasági önállóság, cselekvőképesség visszanyerését is jelenti ez a mai döntés” – így jellemezte a nemzetgazdasági miniszter azt a döntést, amely szerint a magyar állam megveszi a Budapest Bankot az eddigi amerikai tulajdonostól. Az erről szóló előszerződést csütörtökön írták alá. Varga Mihály szerint a kormány megint tett egy lépést abba az irányba, hogy a magyar gazdaság növekedése stabilabb lábakra álljon.
„Erőteljesebb finanszírozást jelent ez majd a gazdaságban, jobb minőségű szolgáltatást akár a lakossági, akár a vállalati ügyfelek számára. Reményeink szerint a bank megvásárlásával erőteljesebb versenyt is tudunk ösztönözni a bankszektorban, amelynek a végén a nyertesek mindenképpen az ügyfelek, tehát a lakossági és vállalati ügyfelek lehetnek” – fogalmazott Varga Mihály.
A tárcavezető hozzátette: a jövő év első félévének végére zárulhat le az adás-vétel. A vevő a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. lesz, a fedezetet pedig a Magyar Fejlesztési Bank biztosítja. A nemzetgazdasági miniszter szerint a Budapest Bank jövőjéről ugyan csak később dönt a kormány, de hosszú távon nem cél az állami tulajdon megtartása, egy-két éven belül magántulajdonba kerülhet a pénzintézet.
A Budapest Bank megvásárlása része annak a kormányzati szándéknak, amely azt célozza, hogy a Magyarországon működő bankok legalább fele magyar tulajdonba kerüljön. Erről beszélt korábban többször is Orbán Viktor miniszterelnök. Ennek a célnak a részeként vásárolta meg idén a Magyar Külkereskedelmi Bank meghatározó hányadát is az állam. „Egy világos célt jelöltünk meg. Ezt a célt a Magyar Külkereskedelmi Bank és a Budapest Bank megvásárlásával a magyar kormány elérte” – állapította meg Varga Mihály.
Hogy miért éppen a Budapest Bank? Egyrészt azért, mert a pénzintézmény az elmúlt 4 évet nyereséggel zárta, és koránt sincs annyi bedőlt ingatlanhitele, mint más bankoknak. Másrészt a bank amerikai tulajdonosa már korábban bejelentette, hogy több országban szeretne megszabadulni a pénzügyi üzletágától – magyarázta a Híradóban Szilágyi Béla, a közmédia gazdasági szakújságírója.
Hozzátette: ha összevonják a Budapest Bankot és az MKB-t, akkor az ország második legnagyobb bankja jöhet létre, az új magyar nagybank pedig sok segítséget adhat a vállalkozásoknak, hogy könnyebben, és ami fontos, olcsóbban jussanak hitelhez, így tudnak fejlődni, beruházni. Többfajta hitellel segíthetik ugyanakkor a családokat is abban, hogy új lakásokat vásároljanak, vagy felújítsák a most meglévő otthonaikat. A kormány azt is szeretné, hogy az átalakulás a mostaninál nagyobb versenyhelyzetet teremtsen a bankok között, és emiatt csökkenjenek a banki kamatok és költségek – hangsúlyozta Szilágyi Béla.
Elemzők korábban arról beszéltek, hogy a külföldi bankok a 2008-as pénzügyi és gazdasági válságot követő években több mint ezermilliárd forint forrást vontak ki Magyarországról, azaz ennyivel kevesebb hitelt nyújtottak a magyar vállalkozásoknak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)