Történelmi mélypontra csökkent a jegybanki alapkamat
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.12.17. 18:09 | Frissítve: 2013.12.17. 18:09
Budapest – A monetáris tanács úgy látja, hogy az árstabilitás középtávú elérése és a reálgazdaság helyzete további óvatos monetáris lazítást tesz lehetővé, de megjegyzik azt is, hogy indokolt lehet a csökkentési ütem mérséklése.
Az MNB Monetáris Tanácsa kedden az elemzői várakozásoknak megfelelően 20 bázisponttal történelmi mélypontra, 3,0 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
Keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményben a testület megjegyezte: az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés javulását is figyelembe véve sor kerülhet még kamatcsökkentésre, azonban indokolttá válhat a csökkentés ütemének mérséklése.
A tanács véleménye szerint a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi és az inflációs nyomás tartósan alacsony maradhat. A globális pénzügyi környezet változékony, így a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének "tartós és érdemi" elmozdulása befolyásolhatja.
A monetáris tanács tavaly augusztusban kezdte meg az enyhítési ciklust, 7,0 százalékról idén augusztusig minden hónapban 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, majd további négy, 20 bázispontos lépéssel érte el az eddigi 3,20 százalékos szintet.
A tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban nincs érdemi inflációs nyomás. Az elmúlt hónapok alacsony inflációjához, a kedvező inflációs alapfolyamatok mellett a szabályozott árak idén több lépcsőben végrehajtott csökkentése is érdemben hozzájárult. Az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat, az infláció a horizont végén kerülhet összhangba az inflációs céllal – fogalmazta meg a decemberi inflációs jelentés alapján álláspontját a monetáris tanács.
Az MNB kedden az inflációs és GDP előrejelzését is nyilvánosságra hozta a csütörtökön publikálandó inflációs jelentésből.
Az MNB ebben az évben 1,7 százalékos éves átlagos inflációval és 1,1 százalékos gazdasági növekedéssel (GDP) számol a szeptemberi inflációs jelentésben jelzett 2,0 százalékos inflációval és 0,7 százalékos GDP-növekedéssel szemben. A jövő évre szintén a szeptemberinél (2,4 százalék) jóval alacsonyabb 1,3, százalékos inflációval, de változatlanul 2,1 százalékos növekedéssel számolnak. Az infláció és a növekedés gyorsulását várja a jegybank 2015-ben: a fogyasztói árak 2,8, a gazdaság 2,4 százalékos emelkedését prognosztizálja.
A tanács véleménye szerint a magyar gazdaság növekedése a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb pályára állt. A növekedés egyik forrása az export élénkülése, a másik a belső kereslet is bővülése lehet a következő években. A beruházások élénküléséhez az EU források növekvő felhasználása is hozzájárul. A vállalati beruházások a bíztató konjunkturális kilátásokhoz és a növekedési hitelprogram következtében is enyhülő hitelkorlátok jóvoltából növekednek. Ugyanakkor a lakossági fogyasztás a reáljövedelmek bővülése mellett is csak fokozatosan élénkülhet. A válság előtt felhalmozott adósságok leépítése és a lassan javuló hitelezési feltételek miatt a megtakarítási hajlandóság magas maradhat – elemezte közleményében a monetáris tanács.
A magyar gazdaságot továbbra is a termelő kapacitások optimálistól elmaradó kihasználtsága jellemzi, a kibocsátási rés változatlanul negatív - állapította meg a monetáris tanács. A kibocsátási rés az előrejelzési horizont végére bezárulhat, elsősorban az exportszektor teljesítményének és az élénkülő beruházásoknak köszönhetően. Ezzel szemben a lakossági fogyasztás csak lassan erősödhet, így a reálgazdasági tényezők csökkenő mértékben, de összességében dezinflációs hatásúak maradnak. Az aktuális előrejelzés szerint az infláció jövőre is számottevően a cél alatt, míg 2015-ben a kibocsátási rés záródása mellett is az árstabilitásként értelmezett növekedési ütemmel összhangban alakul - olvasható az MNB kedden kiadott közleményében.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)