Nevezhetjük uniós zárolásnak – mondja az államtítkár
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.05.22. 12:36 | Frissítve: 2013.05.22. 12:36
2013-as költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése. A kormány nevében Orbán Gábor államtitkár arról beszélt: azért kell módosítani az idei büdzsét, hogy Magyarország kilenc év után kikerüljön a túlzotthiány-eljárás alól és "a magyar polgárok eddig elvégzett komoly és nehéz munkáját az Európai Bizottság és az Európai Tanács is hivatalosan elismerje".
Orbán Gábor a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára előterjesztői expozéjában ismertette: a javaslat egyrészt a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében meghozott azon intézkedések végrehajtását tartalmazza, amelyek kizárólag országgyűlési hatáskörben, a költségvetési törvény módosításával kezelhetőek, másrészt a költségvetési törvény alkalmazása során felmerült jogalkalmazói észrevételeket kezeli. Harmadrészt a kormány időközben meghozott döntéseinek hatását vezeti át.
Az államtitkár hangsúlyozta: az Európai Bizottság 2013. május 3-án közzétett, Magyarországra vonatkozó makrogazdasági, költségvetési prognózisával ellentétben nem 0,2 százalékos, hanem 0,7 százalékos lesz a gazdasági növekedés 2013-ban és prognózis óta beérkezett adatok is a kormány által várt pályát támasztják alá. Hangsúlyozta: a kormány álláspontja szerint az elfogadott 2013-as költségvetés a jelentős tartalékokra is figyelemmel az Európai Bizottság által várt egyensúlyjavító intézkedések nélkül, biztonságosan teljesíteni tudja a 2,7 százalékos hiánycélt.
Orbán Gábor hangsúlyozta: a kiigazítások nem érintik a családoknak, illetve magánszemélyeknek juttatott forrásokat, támogatásokat, hanem teljes egészében az állam működési kiadásainak csökkentésére irányulnak. "Nyugodtan nevezhetjük ezeket uniós zárolásnak" - tette hozzá. Ennek a nagyságrendje az idei évre a GDP 0,3 százaléka és döntő részben a kormány irányítása alá tartozó szerveket érintik, de arányosan vonatkoznak a kormány irányításától független szervezetekre is - fogalmazott.
Kiemelte: ez a törvényjavaslat szükséges ahhoz, hogy Magyarország kilenc év után kikerüljön a túlzotthiány-eljárás alól, illetve hogy "a magyar polgárok eddig elvégzett komoly és nehéz munkáját az Európai Bizottság és az Európai Tanács is hivatalosan elismerje". Ezért kérte a javaslat támogatását az Országgyűléstől.
Fidesz: Magyarország végleg szeretne kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól
Puskás Imre azt mondta: a költségvetési törvény nem azért módosul, mert a büdzsé bármiféle instabilitást mutat. Magyarország szeretne végleg kikerülni az unió túlzottdeficit-eljárása alól, amelybe a szocialisták taszították az országot, és amely 2004 óta zajlik - jelentette ki, hozzátéve: ha ez nem sikerül, akkor olyan szankciók érhetik Magyarországot, amelyek az uniós forrásokhoz való hozzáférést kockáztatják.
Jelezte, ehhez az kell, hogy idén és jövőre is 3 százalék alatt maradjon az államháztartás hiánya. Meggyőződésük, hogy a költségvetés ezt teljesíteni tudná a módosítás nélkül is, de ítéletet nem Magyarország hirdet, és figyelembe kell venni, milyen jelzések érkeznek az unióból.
A kormány ezért hozott döntést arról, hogy a kiadásokat csökkenteni kel 97 milliárd forinttal. Ugyanakkor nem további terheket rónak az emberekre, nem nyúlnak a zsebükbe, az állam saját kiadásait érintik az intézkedések - nyomatékosította.
MSZP: a számháború elfedi a lényeget
Szekeres Imre szerint a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés számháborúja elfedi a lényeget, azt hogy Magyarországról az a kép alakul ki gazdasági partnerei és szövetségesei előtt, hogy nem tiszteli a jogrendet, monopolhelyzeteket teremt, korlátozza a gazdasági versenyt és a fejlődést, valamint, hogy lefölözi a piacokat.
A szocialista politikus kitért arra, hogy a kormány három alkalommal készített konvergencia programot, és szerinte évről-évre rosszabb programot állítottak össze. A tervezett gazdasági növekedésről azt mondta, míg a kormány 2010-ben azt állította, 5 év alatt legalább 20 százalékos lesz, ehelyett a mostani programban 5 év alatt csupán 5 százalék szerepel. Ennek a következménye az lesz - folytatta, - hogy Magyarország nemcsak a "centrumországoktól", mint Németország, hanem "a perifériaországoktól" is lemarad.
A beruházások mértéke még 2015-ben is elmarad a 2010-es adatoktól - tette hozzá, majd megjegyezte: 1923 óta nem volt ilyen alacsony beruházási ráta Magyarországon. A költségvetési hiány leszorítása megtörtént, de ez szerinte csak azon múlt, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások egy részét erre fordították. Semmilyen érdemi költségvetési hiánycsökkentés nem történt - értékelte.
Megjegyezte azt is: az államadósság a kormány adatai szerint nem csökken, ennek oka, hogy az adósságfinanszírozás drágább módját választották.
Ahhoz, hogy legalább érdemi növekedés legyen és érdemi munkahelyteremtés, az uniós támogatások megmaradó részét döntően e célra kell fordítani, valamint hitelgaranciát kell biztosítani a pályázóknak - érvelt.
A szocialista politikus azt javasolta, hogy a túlzotthiány-eljáráshoz való ragaszkodás helyett érdemi feladatokkal foglalkozzon a kormány, mert amit benyújtottak, "az nesze semmi fogd meg jól".
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)