Megduplázódott a kutatói és fejlesztői munkahelyek száma, ebben Debrecennek is szerepe van
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.02.16. 14:45 | Frissítve: 2024.02.16. 14:45
Budapest – György László kormánybiztos az Indexnek beszélt arról, hogy az Európai Unióban a legnagyobb arányú növekedést értük el ezen a téren.
Az elmúlt tíz évben Magyarországon megduplázódott a kutatói és fejlesztői munkahelyek száma, ami az Európai Unióban a legnagyobb arányú növekedést jelenti – erre világított rá György László az Indexen olvasható cikkben. A kormánybiztos határozottan visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint Magyarország az összeszerelő üzem skatulyájában ragadt. A politikus arra is rámutatott, hogy 2010 óta megtriplázódott a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt forrás.
Illusztráció: pixabay.com
Mint a cikkben olvasható, az egyetemekre költött állami források 2022-ben meghaladták az 1000 milliárd forintot, megközelítve a GDP 2 százalékát, és ahogy kormánybiztos megerősítette, a modellváltó intézmények a rendelkezésükre bocsátott források felét csak szigorú teljesítményelvárások teljesítése esetén kapják kézhez. „Ezen elvárások közül a legfontosabb, hogy képesek legyenek kiszolgálni régiójukat, magas hozzáadott értéket előállítani, és így magas bért fizetni képes munkaerőigényét, valamint hogy
összekapcsolják az exportversenyképes multinacionális cégeket és a hazai tulajdonú, jellemzően kreatív és innovatív kisvállalati szektort”
– ahogy ezt György László kormánybiztos kifejtette az Indexen olvasható cikkben.
Jelentős része van Debrecennek is ezekben az eredményekben. Amikor Szijjártó Péter arról beszélt, hogy Magyarország neve egybeforrott az egész európai gazdaság gerincoszlopát adó modern német autóiparral, az Audi és a Mercedes mellett a BMW debreceni építkezését is példaként hozta. Mindezeknek köszönhetően
Magyarország egy egészen exkluzív elitklub tagja lett: mindössze három olyan ország van a világon (Kína és Németország a másik kettő), ahol mindhárom német prémium autómárka önálló gyárral rendelkezik – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.
Nem véletlen, ha Debrecen helyi adóbevételeit nézzük, hogy a város 2024-es költségvetése már 35 milliárd forint iparűzési adóval számol, míg tíz éve csak 10 milliárd forint volt ez az összeg. Ez azt is jelenti, hogy Debrecen gazdasága háromszorosára nőtt az elmúlt tíz évben. A 2024-es költségvetésben, mely az előző évekéhez hasonlóan kiemelkedően fejlesztéscentrikus, és a mérlegfőösszeg 230,9 milliárd forint,
több mint 80 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre Debrecenben.
Ebből az Északnyugati Gazdasági Övezet és a Déli Gazdasági Övezet infrastruktúráját építi tovább az önkormányzat, ahol olyan világcégek is jelen vannak, mint a BMW és a CATL.
A korábban a Dehir által is szemlézett Brain Bar nyilvános vitájában Ceglédi Zoltán politikai elemző és publicista pedig azt hangsúlyozta:
Magyarországon nem összeszerelő üzemek vannak, annál sokkal fejlettebb és összeszedettebb a magyar ipar, ahol javarészt diplomás és fehér köpenyes emberek dolgoznak.
A kutatás-fejlesztés terén országosan is kiemelkedő szerepe van a Debreceni Egyetemnek: az intézmény tavaly történetének legjelentősebb kutatás-fejlesztési projektjét valósította meg az orvostudomány területén, és az akkor zárult, több mint 6 éves, sokrétű egészségipari együttműködés eredményeként a biotechnológiai iparág integráns részévé vált. Szintén része mindennek a Debreceni Egyetem Innovációs Központja, melynek megépítésére 3 milliárd 883 millió forintot biztosított a magyar állam. Az innovációt és vállalkozói szemléletet megalapozó fejlesztéssel a kormány és az intézmény célja az volt, hogy a Debreceni Egyetem még jobban felzárkózzon a világ vezető felsőoktatási intézményei mellé, azáltal, hogy a központ az oktatás, kutatás és vállalkozások egy helyen történő megjelenésével befektetéseket vonz a kutatásokhoz, ezáltal gazdasági növekedést eredményez.