Matolcsy elárulta, miért volt jó az évek óta tartó alapkamat-csökkentés
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.10.09. 15:33 | Frissítve: 2018.10.09. 15:33
A jegybank elnöke közölte, hogy az alapkamat historikusan alacsony szinten tartása mellett megfelelő választ adtak az alacsony inflációs környezettel kapcsolatos kihívásokra is.
Az alapkamat 610 bázispontos csökkentése 2012 augusztusa és 2017 vége között 1600 milliárd forint kamatmegtakarítást eredményezett a költségvetés számára, egyedül 2017-ben 610 milliárd forint volt a megtakarítás, míg az idén várhatóan további 800 milliárd forintot spórolhat meg így a büdzsé - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden a Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén.
A parlamenti testület a Magyar Nemzeti Bank 2017. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját vitatta meg, az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 10 igen és 3 nem szavazat mellett támogatta a bizottság.
A jegybank elnöke kérdésre válaszolva elmondta: jó lenne, ha a háztartások kezében lévő, mintegy 5700 milliárd forintnyi készpénzállomány egy jelentősebb részét állampapírok vásárlására fordítaná a lakosság.
Matolcsy György kiemelte: az államadósságban a devizaadósság 2017 végén 20 százalékot ért el, most mintegy 18 százalékot tesz ki, "az lenne a kívánatos, ha ez az arány zéró, azaz 0 lenne."
Matolcsy György elmondta: tavaly az MNB sikeres és nagyon eredményes évet zárt, az MNB 2017. évi tevékenysége egyszerre támogatta az árstabilitás és a makropénzügyi egyensúly elérését, valamint a gazdasági növekedést. Arról is szólt, hogy az MNB Monetáris Tanácsa 2017 folyamán a historikusan alacsony szinten lévő alapkamat tartós fenntartása mellett a jegybank kibővített eszköztárával megfelelő választ adott az alacsony inflációs környezettel kapcsolatos kihívásokra.
Hangsúlyozta:
a jegybanki lépések összhangban voltak az MNB-re vonatkozó törvényi kötelezettségekkel, a középtávú inflációs cél fenntartható elérésével és az elsődleges cél veszélyeztetése nélkül a reálgazdaság megfelelő ösztönzésével.
Utalt arra: a jegybank monetáris tanácsa szeptembertől rendszeresen jelezte, hogy a laza monetáris kondíciókat a hozamgörbe hosszú szakaszán is érvényesítené szeretné, ennek érdekében 2017 novemberében döntött két nem konvencionális eszköz, a feltétel nélküli 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszköz, valamint egy célzott jelzáloglevél-vásárlási program 2018. januári bevezetéséről. Mindezek hatására 2017-ben mind a rövid, mind a hosszú piaci hozamok jelentősen mérséklődtek, és ezáltal a háztartási és a vállalati hitelkamatok is tovább csökkentek. A tartósan laza monetáris kondíciók miatt az állam kamatmegtakarításai 2017-ben több mint 600 milliárd forintra rúgtak - emlékeztetett Matolcsy György.
Kiemelte: az elmúlt években jelentősen csökkent az ország sérülékenysége, míg a 2008-as válság idején a világ 10 legkockázatosabb országa között tartották számon Magyarországot, addig ma a közepes kockázatú országok közé, Lengyelországgal egy szintre sorolják.
Ehhez az kellett, hogy az elmúlt években a gazdaságpolitikai fordulat mellett monetáris politikai fordulatot is végrehajtson az MNB - emelte ki. Elmondta: 2013-tól a hosszú futamidejű állampapírok hozama 560 bázisponttal, a rövid futamidejűeké 680 bázispontot csökkent.
Matolcsy György jelezte: az árstabilitás, a pénzügyi stabilitás, mint kiemelt jegybanki célok mellett az MNB támogatja a kormány gazdaságpolitikai céljait is. Ennek érdekében célzott monetáris eszközként vezette be a növekedési hitelprogramot, amely teljesítette a hozzáfűzött célokat, ezt követően a monetáris tanács döntése nyomán a program szerződéskötési időszaka 2017. március 31-ével lezárult.
Az MNB elnöke rámutatott: az nhp három szakaszában együttesen mintegy 40 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás jutott több mint 2800 milliárd forint összegű finanszírozáshoz. A program a gazdasági növekedést is támogatta, az nhp együttesen 2,5 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez - jelezte.
Matolcsy György a tavalyi eredmények közé sorolta, hogy a jegybank pénzügyi stabilitási tanácsa 2017 tavaszán kialakította a sztenderdizált, egyszerűen összehasonlítható "minősített fogyasztóbarát lakáshitel" termékre vonatkozó feltételrendszert. Ennek is betudható, hogy a fix kamatozású, fogyasztóbarát hitelek aránya az új folyósítású lakáshitelek között már mintegy 60 százalékot ér el.
A képviselők közül Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) élesen bírálta az MNB által létrehozott alapítványok tevékenységét. Egyebek mellett utalt arra, ezek az alapítványok a saját elhatározásuk szerint vásárolnak ingatlanokat, műkincseket.
Matolcsy György válaszul elmondta: az MNB által létrehozott alapítványok több ezer oktatási programot, könyvek tucatjainak kiadását, több száz egyetemi hallgató képzését támogatják, a lakosság, a fiatalok pénzügyi tudatosságának erősítését segítik, az elindított programjaikban több száz neves professzor, egyetemi oktató vesz részt. A gazdálkodásuk teljesen áttekinthető, rendszeresen beszámolnak a vagyonuk, illetve azok hozamának alakulásáról.
Mellár Tamás (Párbeszéd), a bizottság alelnöke nagyon pozitívan értékelte, hogy a jegybank mostani vezetése történelmileg alacsony szintre vitte le az alapkamatot, illetve kedvezőnek mondta a növekedési hitelprogram beindítását, de túlzónak ítélte azt a növekedési rátát, amit a jegybank is megfogalmazott az előrejelzésében.
A fideszes honatyák közül Bánki Erik, a bizottság elnöke, Hadházy Sándor, a testület alelnöke és Szatmáry Kristóf mind az MNB monetáris lépéseit, mind a gazdasági növekedés támogatását kifejezetten pozitív intézkedéseknek nevezték.
Matolcsy György elmondta: most versenyképességi fordulatot kell végrehajtani, ennek segítésére fogalmazta meg a jegybank saját, 180 pontból álló javaslatcsomagját annak érdekében, hogy továbbra tartós növekedési pályán maradjon az ország.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)