Lehetőség és kihívás az Európai Uniónak: ezt jelenti az akkumulátorgyártás a szakértők szerint

---

Budapest – A Klímapolitikai Intézet oldalán megjelent tanulmány szerint az akkumulátorok hozzájárulnak, hogy ne csak gazdasági teljesítmény javuljon, hanem fenntarthatóbb életünk is legyen Európában.

---

A járműgyártás hosszú évtizedeken keresztül jelentős részesedéssel bírt az európai gazdaságon belül, és több millió ember számára biztosított megélhetést a Klímapolitikai Intézet oldalán megjelent tanulmány szerint. Az akkumulátorgyártás egyszerre jelent lehetőséget, ugyanakkor egyben jelentős kihívást is az Európai Unió számára. A Klímapolitikai Intézet és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatói, Flór Nándor László, Kovács Erik, Sárdi Gergő és Zay Balázs által jegyzett elemzés megvizsgálja, Európa számára az akkumulátorgyártás fontossága miért egyértelmű és már-már megkérdőjelezhetetlen.

Illusztráció: pixabay.com

Mint írják, az akkumulátorok nem kizárólag a járműgyártási szektort formálják át, hanem más iparágakra is hatást fejtenek ki.Mivel Kína világszinten egyértelműen meghatározza az elektromos autók egyik legfontosabb alkatrészének biztosítását,

a tanulmány szerint az európai járműgyártás átalakulásával, az akkumulátorok iránt növekvő igény biztosítása érdekében a kontinens gazdaságainak fontos lépéseket kell tennie versenyképességük megőrzése érdekében. 

A szakértők kitérnek az újrahasznosításában rejlő potenciális lehetőségen túl arra is, hogyan tudja az EU az önellátását biztosítani, és egyben csökkenteni külső gazdasági függőségét is.

„Az akkumulátorok közvetlenül a járműgyártásban, de közvetetten más iparágakban is pozitív hatást fejtenek ki, ezáltal az áttételes hatásokat is érdemes figyelembe venni közép, illetve hosszú távon. A gazdasági érveken túl az e-mobilitás térnyerésével, amelyhez elengedhetetlenek az akkumulátorok, a környezeti terhelés jelentős mértékben csökkenthető.” 

Kitérnek arra is, mennyire fontos az akkumulátor gyártás teljes életciklusa során a környezetvédelmi előírásokat, az „óvatossági szempontot” előtérbe helyezve fokozottan betartani, ami egyébként összecseng a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár környezethasználati engedélyével is. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal által lefolytatott összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás eredményeképpen olyan szigorú környezetvédelmi kereteket határozott meg a CATL tavaly novemberében benyújtott kérelmére, amely az európai akkumulátor gyártó beruházások estében is egyedülálló.

A tanulmány szerint az akkumulátorok hozzájárulnak, hogy ne csak gazdasági teljesítmény javuljon, hanem fenntarthatóbb életünk is legyen Európában. 

Magyarország és a járműipar

Kitér arra is a szerzők, hogy hazánk számára a járműipar mindig is egy meghatározó gazdasági szerepet töltött be, ezért is kiemelten fontos, hogy az e-mobilitási átmenetben is megőrizze helyzetét, versenyképességét. Az autóipar az európai munkahelyek közel hét százalékát biztosítja, azaz közel 14 millió lakos közvetlen és közvetett foglalkoztatásáért felel. Az Unió területén gyártott évente több mint 12 millió gépjármű a világon gyártott gépjárművek több mint 15 százaléka. Az újonnan regisztrált autók sorában egyre nagyobb számban vannak jelen az elektromos meghajtással rendelkező modellek. 2021-ben az EU-ban újonnan regisztrált gépjárművek között az elektromos autók 18, az elektromos kisbuszok 3, az elektromos teherautók 0,5, az elektromos buszok pedig 10,6 százalékos részesedéssel bírtak

Az autóipari ágazat forgalma az Európai Unió bruttó hazai termékének több mint 7 százalékát teszi ki – olvasható a tanulmányban. Van, ahol magasabb arányt képvisel az autóipar részesedése: a szlovák GDP 14 százalékát, Szlovéniában a GDP tíz százalékát, Németországban a GDP 9,8 százalékát, Csehországban és Ausztriában a GDP 9 százalékát, Lengyelországban pedig a GDP nyolc százalékát teszi ki. Magyarországon ez az arány kicsivel az európai átlag alatt, 5 százalék körül helyezkedik el.

Az európai autópiacon az e-mobilitás a jelenlegi beszállítói kör közel háromnegyedében okozhat változást. Nem véletlenül, mivel egy elektromos jármű alkatrészeinek közel 70 százaléka is különbözhet egy fosszilis üzemanyagok által hajtott járműtől. Ez azt is jelenti, hogy az elektromos járművek elterjedése hat, az az autóipari beszállítói rendszerre, ezáltal pedig a foglalkoztatásra is. Ugyanakkor a tanulmány szerint az akkumulátorcella-gyártás érdekében végrehajtott beruházásokkal létrejövő autóipari munkahelyek ellensúlyozhatják a szektorban lezajló átrendeződést. 

Hol lesz szükség akkumulátorokra?

A tanulmány részletezi, hogy az akkumulátorok gazdaságban betöltött szerepe egyre jobban felértékelődik a fenntarthatóság és az energiabiztonság iránti növekvő igény hatására is. A
megújuló energiaforrások ugyanis csak akkor válhatnak elsődleges, illetve jelentős forrásokká az emberiség számára, ha az általuk biztosított energia nem veszélyezteti az ellátásbiztonságot. 

„A villamosenergia piacon a tárolási kérdés megoldása egyre égetőbb, miközben a közlekedésben mind a járművekben, mind pedig a töltőállamosokon szükség lesz akkumulátorokra.”

Jelenleg Kína dominálja az akkumulátorgyártás háromnegyedét a világon. Mint a tanulmány idézi, a
Wood Mackenzie elemzése alapján a lítium-ion akkumulátorok kapacitása tíz év alatt, 2030-ig ötszörösére nő, és eléri az 5500 GWh-t. A két legnagyobb kínai gyártó a teljes gyártási kapacitás több mint felét teszi: a hazánkban is jelentős méretű akkumulátorgyártó-befektetést végrehajtó Contemporary Amperex Technology (CATL) és a BYD piaci részesedése rendre 37,1, illetve 13,6 százalék. 2022-ben mindösszesen 11 hónap leforgása alatt a CATL 165,7 gigawattórára, azaz több mint duplájára emelte a termelését, amely kb. 3,3 millió átlagos-méretű elektromos jármű gyártásához elegendő. 

Döntöttek a kivezetésről

A tanulmány úgy fogalmaz, Európa régóta élen jár a fenntarthatóbb élet megteremtésében, ezért a
közlekedésben mindenféleképpen erős határokat kell húznia. A közlekedési szektor felelős az EU teljes károsanyag-kibocsátásának több mint 23 százalékáért. Miközben az Unióban 1990 és 2020 között az üvegházhatású gázkibocsátás harmadával mérséklődött, addig a közlekedési szektor volt az egyetlen, ahol növekedés következett be – hét százalékos mértékben. Annak érdekében, hogy a közlekedéshez kapcsolódó károsanyag-kibocsátás 90 százalékkal mérséklődjön 2050-ig, jelentős lépéseket kell tenni. 

A belsőégésű, új autók értékesítésének betiltásáról az EU döntéshozói már 2022-ben megállapodtak. Az uniós tagállamok energiaügyekért felelős miniszterei a napokban jóváhagyták az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatáról szóló rendeletet. Ennek értelmében 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű új autók értékesítését az EU-ban, és minden új gyártású autónak kibocsátásmentesnek kell lennie.

 

Helyünk a láncban

Európa elkötelezett egy fenntartható és önellátó akkumulátor értéklánc felépítésében. Azzal, hogy az akkumulátorgyártásban piacvezető CATL második európai üzemét Debrecenben hozza létre: Magyarország továbbra is meghatározó szereplő maradhat a lítiumion-akkumulátorok gyártásában a két legnagyobb gazdaság, Kína és az Egyesült Államokat követően az elemzők szerint.  Európán belül egyébként Magyarország, Németország és Lengyelország mellett jelentős szerep jut Svédországnak és az Egyesült Királyságnak is. 

Újrahasznosítás

Ahhoz, hogy Európa jelentős mértékben képes legyen akkumulátorok termeléséhez, az alapvető nyersanyagok biztosítása elengedhetetlen lesz. Az EU a lítium közel 80 százalékát Chiléből szerzi be a tanulmány szerint. Európa függősége és kitettsége az újrahasznosítás hatékony alkalmazásával orvosolható lesz a tanulmány szerint, mivel az elektromos autók terjedésével az elhasznált akkumulátorok mennyisége is többszörösére növekszik, és a  fenntarthatósági célokkal összhangban 2025-ig a lítium-ion akku súlyának 65, míg 2030-ig legalább 70 százalékát kell újrahasznosítani. 

Debrecenben egy időben téma volt, ha lejár az akkumulátorok élettartama, akkor azokat majd vajon itt dolgozza-e fel a kínai gyártó. Ahogy a CATL közügyekért felelős vezetője, Szilágyi Balázs is nyilatkozta: Debrecenben és a környéken nem terveznek ilyen tevékenységet végezni. (Lengyelországban viszont lesz akkumulátor-újrafeldolgozási tevékenységet végző üzem.)

A tanulmány rávilágít a háborús folyamatokat is érintve, hogy a robbanásszerűen terjedő, időjárásfüggő villamos áramtermelés további növekedéséhez és az elektromos hálózathoz történő csatlakozásához elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre tárolásra alkalmas technológia.

A hazai járműipar gazdasági fontossága a tanulmány szerint megkérdőjelezhetetlen, és ezt az elektromobilitási átmenet során is fenn kell tudni tartani. 2022-ben a magyar autóipar termelése összesen 12 milliárdos teljesítményt ért el. Itthon közel 300 ezer családnak biztosít megélhetést az iparág, amely alapjaiban változik meg a technológiai váltás hatására

Kulcskérdés a forgalomba kerülő elektromos járművek arányának növelése. A hazai arány a régiós mezőnyben jónak tekinthető. hazánkban több, mint 63 ezer darab elektromos és plug-in gépkocsi van forgalomban. 

A szerzők szerint Magyarország a kitartó és sikeres infrastrukturális beruházásainak köszönhetően egyre fontosabb üzleti döntések esetében merül fel befektetési opcióként. Miközben a már meglévő nagy, nemzetközi márkák (például Mercedes, Audi) gyártósorai is egyre több elektromos járműmodellt gyártanak hazánkban, újabb szereplők belépésére is lehetőség nyílik, és az is lényeges, hogy Debrecenben gyártják majd először a teljesen elektromos BMW autókat. A szakértők úgy látják: egyik legfontosabb beruházási kérdésben, a támogató iparági infrastruktúrát tekintve hazánk jó eséllyel indul, ezért is érdemes külön hangsúlyt fektetni egy-egy iparágon belüli, egységes fejlesztési és beruházási stratégia kialakításának, mivel az egyes értékláncok összekapcsolódása a későbbiekben nagyobb gazdasági értéket teremthet egy nemzetgazdaság számára.