Ledől a befektetési piramis, újabb brókerbotrányok jönnek?
Szerző: azenpenzem.hu/napi.hu/Zsaru magazin/police.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.03.08. 08:13 | Frissítve: 2015.03.08. 08:28
Budapest - Nem tűnt fel a tizenöt éves csalássorozat. A brókercégek iránti bizalom megingása növelheti az állampapírok keresletét.
A brókerbotrány hátteréről legfeljebb csak a kisebbik ügyben lehet sejtésünk. Abban, amiben már kattant az a bizonyos (a miniszterelnök által épp aznap hiányolt) bilincs. Az információk mellett vad spekulációk és találgatások is forognak a piacon. A befektetési vállalkozásokba vetett bizalom megingatása a visszájára is elsülhet - vélekedik az enpenzem.hu portál cikkírója.
A jegybank (MNB) pénteken felfüggesztette a Hungária Értékpapír tevékenységi engedélyét, felügyeleti biztost rendelt ki, sőt büntetőfeljelentést is tett. Ugyanezt megtette a Buda-Cash esetében is, ahol a jegybank alelnöke százmilliárdosra becsülte a kárt. Megszületett a Széchenyi Bank csődje kapcsán készült feljelentés is. Az Államadósság Kezelő Központot még a bankja bezárása után is vezető Töröcskei István családi tulajdonánál a felügyeleti hatóság hűtlen, illetve hanyag kezelést, pénzügyi visszaéléseket gyanít.
Nagyon sokan csodálkoztak azon, hogy a Buda-Cash 15 éves csalássorozata (erről szintén a jegybank beszélt) nem járt egyetlen személy őrizetbe vételével sem. Ezt pénteken kifogásolta maga a miniszterelnök is. Orbán Viktor szavait követően csak néhány óra telt el, s máris kattant a bilincs. No nem a Buda-Cash, hanem az annál nagyságrendekkel kisebb ügyet jelentő Hungária munkatársain.
A Buda-Cash történetben azonban – írta a napi.hu – csak szaporodtak a kérdőjelek. A szakmabeliek nem értik, hogyan lehetett éveken át két párhuzamos értékpapírszámla-kezelő rendszert működtetni úgy, hogy az alkalmazottak túlnyomó többségének fogalma sem volt a párhuzamosságról. Egy lehetséges magyarázat szerint a Buda-Cash-nél tucatjával akadtak fiktív ügyfelek, akiknek számlájára csak egy igen szűk kör láthatott rá.
A piacon szinte nyíltan találgatják, hogy melyik befektetési társaság lehet a következő. Általános vélekedés szerint az MNB napokban kezdett helyszíni ellenőrzései még hozhatnak meglepetéseket. Az is felmerült, hogy a kormányzat nem is annyira bánja ezeket az eseteket, mert abban bíznak, hogy a brókercégek iránti bizalom megingása ismét rakétát kapcsolhat az állampapírok korábbinál kevésbé sikeres értékesítésére.
Sajnos azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez a várható reakció. Sokkal inkább tartani lehet attól, hogy még többen eshetnek áldozatul a láthatatlanabb zónában (vagyis nem az MNB által felügyelt intézménynél) folyó keményebb csalásoknak.
Elgondolkodtató, hogy a legutóbb leleplezett nagy ügyben bő egy év alatt több mint 2,5 milliárd forintot sikerült összeszedniük gyanútlan áldozataiktól a nyíregyházi csalóknak. Az üzletkötő azt állította, a befizetett pénzekből cége rendkívül jó minőségű, „csúcsaranyat” (ez marketingfogásként kitalált kifejezés) vásárol, a nemesfémet a Deutsche Bankban helyezik letétbe, három hónap után pedig 15–40 százalékos hozammal értékesítik – tájékoztatta Demcsák Miklós alezredes, a gazdaságvédelmi osztály kiemelt főnyomozója a Zsaru magazint. A nyomozás kezdetéig történtek kifizetések a későbbi sértettektől beszedett összegekből (hamisítatlan piramisjátékról van szó). A cég valójában semmilyen pénzügyi tevékenységet nem végzett, de végig jól menő vállalkozás látszatát keltette. (Akit érdekel, további részleteket a police.hu oldalán olvashat)
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)