Hol a helye a pénznek, ha már a bankban sincs biztonságban?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.03.04. 11:04 | Frissítve: 2015.03.05. 08:28
Debrecen – Nem lehet úgy hozzáállni a pénzügyi rendszerhez, hogy az eleve kockázatos - így látja a Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat szóvivője.
Óriási vihart kavart néhány napja a Buda-Cash brókercégnél talált szabálytalanságok ügye, amikor a Magyar Nemzeti Bank vizsgálatai több mint 100 milliárd forintos visszaélést derítettek fel a társaságnál. Később a brókercéggel kapcsolatba hozható DRB bankcsoport négy bankjánál – köztük az Észak-Magyarországi Regionális Banknál – folytatódott a történet: ezeknél a pénzintézeteknél először korlátozták a pénzfelvételt és a banki ügyleteket, később pedig a jegybank visszavonta a bankcsoport bankjainak tevékenységi engedélyét. A brókerházhoz kötődő bankcsoport ügyfelei közül körülbelül 150 ezer embert, több mint 80 önkormányzatot és több ezer vállalkozást érint a kialakult helyzet.
Úgy tűnik, már a bankokban sincs biztonságban az emberek pénze – sokak fejében fordulhatott meg ilyesmi gondolat. Ám az elmúlt időszak rendőrségi híradásait ismerve az sem jó ötlet, ha otthon tartunk több százezer, esetleg több millió forintos megtakarítást. Ha egyik megoldás sem jó, akkor mégis hol van biztonságos helyen a pénzünk?
Morvai Gábor, a Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat szóvivője a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában elmondta, komoly bizalomvesztés tapasztalható a lakosság részéről a pénzügyi intézmények iránt. A szakember hangsúlyozta, folyik a bankok elszámoltatása a tisztességtelen feltételek alkalmazása miatt, de azzal hogy megjelent a Buda-Cash-ügy, sokan komolyan elgondolkodnak, milyen pénzügyi intézetekben lehet egyáltalán megbízni.
- Az Országos Betéti Alap kártalanítani fogja a betéteseket. Meglehetősen széles ez a kör, vállalkozásokat, társasházakat, magánszemélyeket egyaránt érint, mintegy harminc millió forintos értékhatárig kifizeti őket a szervezet. A legtöbb ember nem rendelkezik ilyen nagy összegekkel, így elsősorban a vállalkozások esetében kell komolyan zsebbe nyúlnia az OBA-nak. Ezeknek a nagyobb összeggel rendelkező betéteseknek olyan bankokat érdemes választaniuk, amik nagyobb tőkeerővel bírnak, vagy a felügyeleti vizsgálatok során esetükben nem voltak jogsértések. Magánszemélyeknél nehéz eldönteni, hova vigyék a pénzüket, de senkinek sem javaslom, hogy otthon tartsa a megtakarításait – mondta el Morvai Gábor.
A szóvivő kiemelte, nem lehet úgy hozzáállni a pénzügyi rendszerhez, hogy az eleve kockázatokat hordoz. Az viszont biztos, hogy 30 millió forint körüli összeget egyben, egyetlen pénzintézetnél nem érdemes őrizni. Szerinte azzal lehet nagyobb biztonságot elérni, ha nem csak bankbetétben tartjuk a pénzt, más tőke- és hozamgarantált megoldások felé is el kell mozdulni.
- A tőzsde és az értékpapír-piac vonatkozásában is megrendülhet a bizalom. Az átlag magyar emberek többsége érthető módon védett megtakarításokra vágyik, ezek viszont a legalacsonyabb kamatszinttel működnek. Egyre többször fordul elő az, hogy megfelelő ismeretek hiányában kockázatos ügyletekbe bocsátkoznak a nagyobb hozam reményében, s tőkegaranciával sem rendelkező megtakarítási lehetőségekbe mennek bele az ügyfelek. Aki nem a pénzügyek világában tölti az életét, annak inkább a tőke- és hozamgarantált betéti formákat érdemes keresnie. Ezek legklasszikusabb formája a bankbetét és az állampapír, még akkor is, ha – mint láttuk – a bankbetétek sem jelentenek mindig feltétlen biztonságot. Az állampapírok esetében is feketén-fehéren le van írva mennyi idő alatt mekkora kamatra lehet számítani, de itt biztosan nem fogják a végtelenségig fialtatni a pénzüket az emberek – hangsúlyozta Morvai Gábor.
Elmondta, az átlag magyar úgy választ bankot, hogy melyik van a legközelebb hozzá, azt keresi fel, ahol az ismerőse dolgozik, amerre a legtöbbet jár általában. Ezek nem jó szempontok. Morvai Gábor hozzátette, az internet számos lehetőséget kínál arra, hogy kiszámolja a betéti kamatokat az ügyfél, s ha valaki biztosra akar menni, az nézze meg, hogy az MNB milyen szabálysértéseket, határozatokat hozott. Morvai Gábor hozzáfűzte, ha egy banknál sok bírságolás történt, azt a pénzintézetet ne válasszuk.
A szóvivő hangsúlyozta, a jegybank tisztulást akar elérni a hazai pénzügyi szektorban azért, hogy ne történjen a Buda-Cash-ügyhöz hasonló eset. Úgy véli, az ügy pozitív üzenete az, hogy van egy működő betétbiztosítási alap az országban, mely képes segíteni a bajba jutott ügyfeleken.
A teljes beszélgetést az alábbi videóban megnézheti
Dehir - Esti Közelkép 2015-03-03
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)