Devizahitelek: egyezség a behajtó céggel, vagy per a bankkal?
Szerző: Magyar Nemzet | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.07.30. 07:26 | Frissítve: 2014.07.30. 07:28
Budapest - Jövedelmező üzlet lehet a behajtó cégeknek a bajba jutott devizaadósok hitelének felvásárlása.
A behajtásra szakosodott vállalkozások a bankoktól olcsón átveszik a tartozást, majd az adósoknak felajánlják, hogy kedvezményesen kifizethetik a behajtó cég tulajdonába került kölcsön összegét. Az engedmény akár ötvenszázalékos is lehet. Sokan élnek a lehetőséggel, ugyanakkor az adósok által fizetett hitelkiváltás összege általában nagyobb annál, mint amennyit a behajtó cég a banknak előzetesen átutalt - állapítja meg a Magyar Nemzet cikkírója.
A devizahiteleseket képviselő egyik ügyvéd szerint a végtörlesztőknek is érdemes pert indítaniuk, és így érvényesíteniük követelésüket, mert a bankoknak nehéz lesz alátámasztani az állításukat. Ezzel azonban érdemes várni őszig, amikorra befejeződnek a bankok által az állam ellen indított eljárások, amelyekben bizonyítani szeretnék, hogy jogosak voltak az egyoldalú kamatemelések.
Behajtók arra kínálnak lehetőséget, hogy az adós kedvezményesen, akár fél áron is megszabadulhasson a tartozásától. A már hosszabb ideje nem fizető ügyfél adósságát megvásárolja a cég a banktól, majd jutányos áron felajánlja a kölcsön megvásárlását az adósnak, aki ennek révén mentesül az adósságtól.
Az ügyvéd szerint erre akkor kerülhet sor, amikor a bank úgy ítéli meg, hogy a hosszabb ideje nem fizető ügyféltől már nincs esélye behajtani az adósságot, annak összege feleslegesen terheli a mérleget. Ezért úgy dönt, hogy a veszteség csökkentése érdekében nyomott áron átadja a tartozást az adósságbehajtó cégnek, amelyik rárakja a saját hasznát, és így értékesíti tovább az adósnak. Így akár az is előfordulhat, hogy egy tízmillió forintra felfutott adósságot ötmillióért, azaz fél áron visszavásárolhat az adós. Az azonnal fizetendő hatalmas összeg előteremtése ugyan nem egyszerű, de sokan megpróbálkoznak vele, mert így olcsón szabadulhatnak meg akár évtizedes tartozásuktól is – olvasható többek között a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent cikkben.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)